Jogállamisági jelentés már van, a hatása még mindig kérdőjeles

Ha végiglapozzuk a Magyarországról szóló jogállamisági jelentést, csakhamar arra a megállapításra juthatunk, hogy az előző évek demokrácia-vitáinak központi kérdései kerülnek előtérbe (igazságszolgáltatás függetlensége, korrupció, médiaszabadság és pluralizmus, intézményi függetlenség, társadalmi autonómiák, ellenőrzés és egyensúlyok).

Éleződik az ellentét: a miniszterelnök levelet írt a Bizottság elnökének

Néhány dolgot érdemes tisztázni azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormányfő az Európai Bizottság elnökének írt levelében szorgalmazta a cseh biztos távozását. 1.) A magyar kormánynak – a lengyelhez hasonlóan – régóta elhúzódó vitája van jogállamisági kérdésekben az uniós intézményekkel (főleg az Európai Parlamenttel, az előző, Junker-bizottsággal, valamint néhány tagállami kormánnyal, illetve EPP-testvérpárttal). A “liberális-illiberális” vita azonban elsősorban nem a jogállamiságról szól, hanem társadalomszervezésről és kormányzati hatalomfelfogásról. Ebből fakadóan ez legalább részben ideológiai vitának számít.

Az LMP minden körzetben előválasztást szeretne, ám ez aligha fog megvalósulni

Szinte bizonyos, hogy nem lesz mind a 106 egyéni választókerületben előválasztás. A legvalószínűbb az, hogy a választókerületi jelöltek egy részéről közvetlen pártalkuk döntenek, egy részéről referenciaként rögzített közvélemény-kutatások, a maradékról pedig előválasztás útján állapodnak meg (már ha ehhez meglesz részükről a szervezeti-logisztikai háttér).

2010 előtti kormánytagokkal erősítene a Momentum

Két dolgot fontos kiemelni. Egyrészt kormányzati tapasztalatokból is fakadó, szakmai tanácsokat adni nem egyenlő az aktív politikusi szerepvállalással. Mondjuk, az nem világos, hogy az ágazati politikai szakmai felkészülés (programalkotás) mennyiben tekinthető a választási kampány segítésének, hiszen Bajnai Gordon szervezetépítésben, pártvezetésben sokkal kevesebb érdemet tud felmutatni (ezt az azóta kimúlt Együtt példája mutatja), mint technokrata jellegű (valójában inkább válságmenedzselő) kormányfőként.