2022-re előretekintve az ellenzéki politika egyik vezérmotívuma az “összefogás”. Ez egyrészt a választási matematikából következik, másrészt a korábbi országos választások tanulságai nyomán, valamint az ellenzéki választók részéről az ellenzéki pártokra nehezedő politikai nyomás hatására alakult ki. Nem véletlen, hogy minden releváns támogatottságú ellenzéki formáció hitet tesz a szoros együttműködés mellett. Így is vannak azonban nyitott kérdések.

Közösen üzentek az ellenzéki pártvezetők október 23-án

“Közös október 23-i videót készített az ellenzék az ’56-os hősök tiszteletére. Szerepel benne többek között Jakab Péter, a Jobbik elnöke, Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnök, jelenleg a DK elnöke, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke.” Miért érdekes ez? Mert bár október 23. nemzeti ünnep, és ilyen módon része a nemzeti emlékezetpolitikai konszenzusnak, 1956 politikai szimbolikája, történelmi narratívája tekintetében máig érzékelhető feszültségek vannak (beszélhetünk akár konkrétan Nagy Imre szerepéről, megítéléséről is, vagy arról, hogy az ’56-os események mögött elsősorban antikommunista vagy demokratikus szocialista hagyományokat látunk-e).

Helycserés támadás az egyéni választókerületekben

Gulyás Gergely, Varga Mihály, Kocsis Máté, Hollik István – néhány prominens kormánypárti politikus, akikről az elmúlt napokban megtudhattuk, hogy a 2022-es országgyűlési választáson nem fogják magukat ismételten megméretni egyéni választókerületben, tehát a kormánypártok listájáról juthatnak be a következő Országgyűlésbe. A hivatalos indokolás szerint az érintett szereplők a Fidesz-KDNP központi kampányában vennék ki a részüket, illetve a felkészülés egyéb, szakmai aspektusaira koncentrálnának.

Biden számára csak az elnökválasztási kampány miatt érdekes Magyarország

A Demokraták elnökjelöltje, Joe Biden Belorussziát, Lengyelországot és Magyarországot a “totalitárius rezsimek” között említette – akiket szerinte a Trump-adminisztráció a “világ gengszterei között” ölel a keblére. Mennyire érdekelheti az amerikai politikát Magyarország, a magyar demokrácia állapota? Az amerikai külpolitika alapvetően a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájának megfelelően működik, és bár úgy tűnhet, az Obama-adminisztráció leköszönését követően, Trump elnöksége alatt a “demokrácia-export” célja jelentősen leértékelődött a cserealku-diplomácia rendszerével szemben, az USA következő elnökét (legyen az ismét Trump vagy esetleg Biden) a kelet-európai térség épp annyira fogja érdekelni, amennyire az az amerikai geopolitikai és gazdasági érdekek szempontjából kielégítő.