Lázár és Navracsics is továbbviszik az udvarhű kritika műfaját

A napokban Lázár János és Navracsics Tibor ismét megszólaltak, és megosztottak néhány gondolatot az orbáni politikához való viszonyukról. Mindkét ex-miniszter, mostani kormánybiztos a Fidesz egykori élvonalbeli, jelenleg háttérbe szorított, gyakran kritikus hangot megütő karaktereként van számon tartva. Ugyanakkor mindkét politikus “udvarhű kritikus”, hiszen kellő pragmatizmussal csak addig mennek el a bírálatok megfogalmazásában, ameddig az nem veszélyezteti a “politikai túlélésüket”, esetleg későbbi “visszatérésüket”.

A tömeges oltásról és az újranyitásról

Az elmúlt hetek hírei az uniós szinten akadozó vakcina-beszerzésről, a lassan javuló hazai oltási hajlandóságról és a nyitást követelők hangjának erősödéséről szóltak. Ahogy egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a lakosság átoltottságának aránya jóval alacsonyabb, időbeli kifutása jóval lassabb lehet az előzetes (optimista) menetrendben vázoltakhoz képest, a kormány egy nehéz döntés előtt áll: a gazdasági szereplők (a háztartásoktól a vállalkozásokig) igényeinek engedjen, vagy a járványügyi szakemberek intésének.

Jakab Péter is alkalmasnak tartja magát a miniszterelnöki szerepre

Jakab Péter is megméreti magát az előválasztáson a Jobbik “miniszterelnök-jelölt-jelöltjeként”. Jól érzékelhető, hogy a párt az elmúlt bő egy évben rengeteg erőforrást áldozott arra, hogy az új pártvezető személyes imázsát építse. Az ő politikai karakterétől várják azt, hogy “felhúzza” a Jobbikot, ami jelenleg csak a párt holdudvarába tartozó Iránytű Intézet szerint rendelkezik két számjegyű támogatottsággal (ráadásul a legtöbb kutató cég szerint nemcsak a teljes választókorú népességen belül, hanem a biztos pártválasztók körében sem jobb a helyzet).

Formálódnak a csataterek: a billegő körzetekért nagy küzdelem lesz az előválasztáson és ’22-ben is

A fő kérdés most az, hogy az ún. billegő körzetekben a pártalkuk szerinti jelöltajánlás dönt-e majd, vagy az előválasztás eredménye (illetve mennyire lesz fair, transzparens a procedúra, mennyiben szól majd a jelöltek alkalmasságáról, és mennyiben a résztvevő pártok saját táboruk irányában történő mozgósítási képességéről).