A keleti vakcinával oltottakkal szembeni beutazási fenntartások csak átmenetiek

Egyre egyértelműbb, hogy a “ne tegyenek különbséget beoltottak és be nem oltottak között, mert az diszkrimináció” jellegű érv önmagában semmit nem jelent, hiszen a közösség biztonsága sokszor felülírhatja az egyén szabadságát. Így a szabad mozgás, egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében biztosan lesznek korlátozások (mint arról az elmúlt napokban egyes tagállamok kapcsán már hallhattunk). A szükségesség, célszerűség és arányosság elve ezúttal is támpont lehet.

Karácsony és Dobrev is beszállhatnak a miniszterelnök-jelölti versenybe

Karácsony Gergely és Dobrev Klára is vonakodó jelöltnek tűnik, akiket inkább saját politikai közösségük kapacitál az indulásra, mintsem személyes preferenciáik, ambícióik. A látszatnak pedig fontos szerepe van a politikában, hiszen választói attitűdöket, politikai brandeket, imázsokat formál. Azok, akik később jelentkeznek be az előválasztási vetélkedésbe, később indítják el a kampányukat, hátránnyal kezdenek, amit az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek támogatottságát jelző közvélemény-kutatások mutatnak is.

Tovább javul az oltási kedv, jönnek a további ösztönzők

Az oltottság lakosságarányos előrehaladása és az oltási hajlandóság közvélemény-kutatások szerinti szignifikáns mértékű növekedése meggyőzték arról a kormányt, hogy a védettségi igazolvány meglétéhez kösse bizonyos szolgáltatások igénybevételét. Ezt a lépest korábban erőteljes közfelháborodás kísérte volna. Most azonban az idő múlása és a beadott vakcinák számának növekedése – a kellő ösztönzők (bizonyos nézőpontból szankciók) mellett – az oltáspárti attitűdöt erősíti, és azokat is meg fogja győzni az oltás vállalásáról, akik nem biztonságérzetből, hanem egyéb, pragmatikus okokból adatják be maguknak a védőoltást.

Versenyképes modellváltás vagy épülő deep-state?

Elveszíti-e “közpénz jellegét” az alapítványokba kiszervezett közvagyon? Garanciát jelent-e a hatékonyabb, versenyképesebb működésre az alapítványi forma? Érvényesíthető-e az intézményi autonómia (pl. a felsőoktatásban), ha a kuratóriumok személyi összetételében, vezetésében megfigyelhető a pártpolitikai kötődés? Az államháztartási törvény hatálya alóli kikerülés általánosságban kevesebb állami (kormányzati) beleszólást jelent-e, vagy kevesebb beleszólást az épp aktuális kormányzatnak (“deep-state” probléma).