Az egészségügy frontágazat, a szakdolgozók tartós elégedetlensége kockázati tényező

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara által szervezett tüntetés a résztvevők számától és egyes, távolmaradó érdekképviseleti szervezetektől függetlenül azt jelzi, hogy a COVID óta még inkább stratégiai ágazatnak számító – így politikailag is szenzitív – egészségügyben a bérrendezési lépések ellenére (részben azok szolgálati jogviszony-változással összekapcsolt következményeként) tartós a feszültség.

A későbbi kampánystartból adódó hátrányát mostanáig sem sikerült leküzdenie a főpolgármesternek

Az előválasztási versengés legalább annyira mozgósítási képesség függvénye, mint amennyire szimpátiaverseny. Különböző részvételi arányok mellett egészen eltérő eredmények születhetnek. A részvétel országos szinten borítékolhatóan alacsony lesz, amin az online szavazás lehetősége sem fog érdemben változtatni. A választókerületek nagy részében eleve csökkenti a tétet a pártok közötti előzetes megállapodások rendszere. A közös listavezető személye, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt megtalálása lehet a legizgalmasabb eleme ennek a hatalmi játéknak, ahol egyes kutatásokban statisztikai hibahatáron belüli a különbség a dobogós helyezettek között, míg más kutatásokban ennél nagyobb. Miután elég széttartóak ezek a felmérések, legfeljebb abban láthatunk tisztán, hogy kik az esélyes jelöltek, és kik az abszolút esélytelenek.

A nyári hőség biztosan nem kedvez a nagy tömegdemonstrációknak

Nyári időszakban – még ha választás előtti évben nem is beszélhetünk hagyományos uborkaszezonról – mindig kockázatos politikai témájú tömegdemonstrációkat tartani, hiszen azok könnyen érdektelenségbe fulladhatnak. A Pride-dal, ami egy év kihagyás után, az ún. pedofiltörvény miatt ezúttal fokozottabb érdeklődés mellett zajlott, s kiegészült szép számú protestszavazóval is, nem ez volt a helyzet. A tegnapi, megfigyelési ügyre (amiről érdemben azóta sem tudunk többet, hacsak nem azt, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt a nemzetbiztonsági bizottság ülésén) felhúzott, vonulásos demonstráció is “hozta a kötelezőt”.

Jogilag tét nélküli lesz-e a népszavazás?

Orbán Viktor azt nyilatkozta a Kossuth Rádióban a kormány által kezdeményezett népszavazásról, hogy “a kérdés nem az, hogy érvényes lesz-e, mert a törvényünk már megvan”. Ellenzéki oldalról az elmúlt napokban gyakori érvként került elő, hogy a kérdésék egy része – függetlenül azok politikai tartalmától – technikailag okafogyottá vált, hiszen már hatályba lépett a vitatott törvény. Korábban én is írtam róla, hogy a közjogi érvényesség kérdésének nemcsak jogi, de politikai következményei vannak – annak függvényében, hogy mennyire tiszta helyzetet teremt, az mennyire lesz nyitott az interpretációra.