2017 márciusában indított az Európai Bizottság összeurópai vitát az Európa jövőjéről szóló fehér könyv kapcsán, ugyanis a 2016-os Brexit-referendumot követően világossá vált, hogy az “egyre szorosabb unió” célja összeurópai szinten megkérdőjeleződött. Három évvel később, 2021. márciusában a Parlament, a Tanács és a Bizottság vezetői közös nyilatkozattal bocsátották útjára az európai polgárok bevonásával zajló vitasorozatot. Az Orbán-kormány kezdetektől fogva aktív szerepet játszik ebben a folyamatban – legyen szó a hivatalos diplomáciai csatornákról, a “konferencia-diplomáciáról” vagy éppen a különböző, nyugati lapokban egész oldalas hirdetésekben megjelenített 7 pontról. A magyar miniszterelnök ezúttal a szlovéniai Bledben tartandó Stratégiai Fórumon szólal majd fel.
Orbán Viktor már régóta a “magyar modellt”, a “kereszténydemokrata államot” ajánlja az európai közvélemény figyelmébe, az Európai Uniót pedig egyértelműen a “nemzetek Európája” koncepció mentén helyezné új vágányra, ami egyike azon, az európai politikai vitákban megjelenő integrációs elképzeléseknek, amelyek továbbra is jelentős szerepet szánnak a tagállami szuverenitásnak és a kormányközi kapcsolatoknak – szemben egyes integrációs intézmények szupranacionális logikájával. A magyar kormányfő nem véletlenül kapta a Politico magazintól az “Európa második legnagyobb vizionáriusa” címet.
A mostani időszak különösen izgalmas Európa jövője szempontjából: világjárvány, közös kötvénykibocsátás, a Merkel-korszak vége az EU vezető gazdaságában, erősödő migrációs trend, a fenntarthatóság örökzöld dilemmái, minden korábbinál élesebb politikai viták a Bizottság és egyes tagállami kormányok között. Orbán Viktor korábban többször is arról beszélt, hogy a járványok és népvándorlások kora köszöntött be, és ennek megfelelően a magyar álláspontot vitákon, konfliktusokon keresztül sikerült ismertté tennie Európa-szerte.
Ha Európa jövőjéről, a nemzetközi politikát uraló trendekről, érték-ellentétpárokról, “birodalomépítéssel” szembeni szuverenitásról vagy társadalomszervezésről van szó, a magyar kormányfő elemében van. S miután a nyugati politikai konszenzus nem hagyott túlságosan tág teret az alternatív világképeknek, Orbánt Nyugaton is sokan tekintik az európai elitekkel és a globalizmussal szemben lázadó karakternek.
A magyar miniszterelnök nagyon tudatosan építgette az európai véleményvezéri szerepet (a regionális szövetséggel, koordinációval együtt), és függetlenül attól, hogy ki milyen értékítéletet fogalmaz meg a munkásságával szemben, hatása mostanra jól érzékelhetően nagyobb, mint amit Magyarország népessége, területe vagy gazdasági ereje indokolttá tenne.
Nem véletlen, hogy tengerentúli influenszerek, politikai gondolkodók kiemelt figyelemmel kísérik az itteni eseményeket, és fogalmazzák meg súlyos kritikáikat vagy jókívánsággal vegyes méltatásukat. Orbán debattőrként keresi is ezeket a fórumokat, lehetőségeket, és elődeihez képest nagyobb hangsúlyt fektet az kül- és Európa-politikai dimenzióra, miközben a belpolitikai fókuszát is igyekszik megőrizni. Utóbbira szükség is van, hiszen a jövő tavaszi választás 2010 óta először hoz kiélezett versenyhelyzetet.
Címlapfotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldala
Az elemző szemével 