A Jobbik és a Momentum miniszterelnök-jelöltje is a várakozásokat bőven alulmúlva teljesített az előválasztáson. Ugyanakkor összességében sem a Momentum, sem a Jobbik egyéni választókerületi jelöltjei nem teljesítettek vállalhatatlanul rosszul a reálisabb prognózisokhoz mérve. (Más kérdés, hogy ez kevés a vereség elkendőzéséhez, hiszen a Jobbik 30 feletti, a Momentum pedig közel 20 körzettel lehetett volna elégedett.) A Momentum javára írható, hogy az általuk eddig vitt 14 körzetből 4 kifejezetten jó eséllyel nyerhető, és körülbelül ugyanennyi átbillenthető körzet is van köztük. A Jobbik pedig (a DK mögött!) kitűnik az eddig győztes jelöltek számát tekintve, ugyanakkor – mint arról korábban már születtek cikkek – ezek alapvetően nehezebben nyerhető, jobb esetben billegő “csatatérkörzetek”, ahol a mostani győzelmeket nem lesz könnyű jövő tavasszal mandátumra váltani.
A kormányváltás deklarált célja persze megkívánja, hogy a pártstratégák a “sokat markol” elvét érvényesítve, az előválasztáson hozott körzetekből kiindulva végezzenek optimista mandátum-becsléseket. Objektív nézőpontból azonban a “keveset fog” veszélye ott lebeg a döntően nehezebben nyerhető választókerületekben jelölteket indító pártok feje felett. (Nem hiába előzte meg szövevényes háttéralku-folyamat az előválasztást.)
Amint rendelkezésre állnak a kvázi-végleges választókerületi eredmények, érdemes azokat legalább három szempontból vizsgálni:
🔹 melyik párt jelöltje indulhat ezekben 2022 tavaszán közös jelöltként, vagyis összesen hány körzetet nyert az adott párt az előválasztáson;
🔹 a nyertes választókerületek közül hány tekinthető jó eséllyel nyerhetőnek jövőre (ilyenből összesen kb. 30 van), illetve “billegőnek” (összesen 33-35), esetleg “aknamezőnek” (kb. 40+)[2018-ban a 106 egyéni körzetből 52-ben nyert 50 százalék feletti szavazataránnyal a Fidesz];
🔹 milyen következtetéseket vonhatunk le a kapott adatokból az egyes pártok előzetes osztozkodási, előválasztási stratégiájára nézve, s ezek alapján árnyalható-e a nyertesek/vesztesek felosztás.
A DK minden szempontból (miniszterelnök-jelölt, győztes jelöltek és könnyebben nyerhető körzetek száma) az előválasztás nagy győztesének tekinthető (ezt legfeljebb a fővárosi eredmények árnyalják). A többi ellenzéki párt alapvető érdeke lesz, hogy az összefogáson beüli erőviszonyok jelentős eltolódását megakadályozandó kooperáljanak a második előválasztási fordulóban, illetve a pártlista összeállítása során részlegesen kompenzálják magukat a tényleges társadalmi támogatottságuknak és együttes alkupozíciójuknak megfelelően.
UPDATE Közben megérkeztek a véglegesnek mondható eredmények. Ezek alapján így néz ki az egyes pártok választókerületi erősorrendje az elnyert körzetek számát tekintve:
- DK: 32
- Jobbik: 29
- MSZP: 18
- Momentum: 15
- Párbeszéd: 6
- LMP: 5
- Új Világ Néppárt: 1
Címlapfotó: 444 infografika
Az elemző szemével 