Gyurcsány Ferenc tehertétel vagy levághatatlan tőkesúly?

Az Index megkeresésére Mráz Ágoston mellett én is értékeltem az ellenzék “gyurcsánytalanításának” kérdését, amiről az ellenzéknek a választási vereséget követő felelőskeresése, illetve egy, a napokban megjelent közvélemény-kutatás kapcsán sok szó esett.

Ma Franciaországra és Szlovéniára lesz érdemes figyelni

Mindkét országban választást tartanak. A francia elnökválasztás második fordulója (amelyben a hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron esélyesebb a győzelemre) nagy hatással lesz az EU jövőjére, beleértve a magyar külpolitika mozgásterét is. Bár az Orbán-kormányok idáig képesek voltak pragmatikus együttműködésre a centrista, szociálliberális Macronnal is, a Nemzeti Tömörülés elnökének, Marine Le Pennek az Európa- és nemzetállam-képe közelebb áll a Fideszéhez.

Jakab Péter konyhájában ezúttal a választási kudarc “fine diningját” készítette el

Összehasonlításképpen: a Jobbik a 2010-es országgyűlési választáson 855.436, 2014-ben 1.020.476, 2018 áprilisában pedig 1.092.806 listás szavazatot kapott. Az elmúlt hetek elemzései, amelyek arról szóltak, hogy a Jobbik (korábbi) szavazótáborának jelentős része átpártolt, illetve passzív maradt, mind a korábbi (pártlistás) szavazatszámok, mind a párt egyéni (közös) jelöltjeinek legutóbbi eredményei által beigazolódott.

Orbán Viktor és Novák Katalin első hivatalos útja a kereszténységet és a közép-európaiságot állítják fókuszba

Orbán Viktornak a választás utáni első hivatalos útja a Vatikánba vezetett, míg Novák Katalin első, köztársasági elnöki útjának célállomása Varsó lesz a hírek szerint. Mindkét választás szimbolikus erejű: a kormányfő továbbra is a hagyományos családmodell fontosságát és Európa keresztény gyökereinek megőrzését helyezi politikája középpontjába deklaratív módon, míg az új államfő az orosz-ukrán konfliktusban elfoglalt, eltérő álláspont miatt meggyengült lengyel-magyar kapcsolatokat igyekszik majd reparálni.