Ha így megy tovább, az ellenzék elveszítheti azokat a városokat is, ahol 2019-ben győztek

Az Azonnali újságírója a hétvégi időközi választások tanulságairól kérdezett. Elmondtam: az eredmények mögött elsősorban az áll, hogy a kormánypártok népszerűsége egyelőre válságálló, az ellenzéki pártok pedig még mindig a tavaszi vereség, illetve a helyi koalíciók törékenységének a hatása alatt állnak. Az ellenzéki szimpatizánsok passzivitása azt jelzi: a választók a tavaszi választás utáni győzteshez húzással, a nyári uborkaszezon hatása által felerősített érdektelenséggel tulajdonképpen beárazták e pártok politikai teljesítményét, illetve a helyi önkormányzati koalíciók eddigi eredményeit.

Csapdát állít az ellenzéknek a Fidesz a két választás összevonásával?

Az Index.hu újságírója az önkormányzati és az európai parlamenti választás egy napon tartására vonatkozó, kormányoldali javaslat hatásairól, mögöttes szándékairól kérdezett Nagy Attila Tibor mellett engem is. “Az Alaptörvény tizenegyedik módosítására irányuló javaslattal 2024-től ugyanazon a napon tarthatják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek a közös időpontnak, valamint mekkora nehézséget jelenthet az ellenzéknek az új helyzet.”

Főispánról, vármegyéről és a szinkronizált EP- és önkormányzati választásokról

Már az Antall-kormány idején viták voltak a történelmi magyar közigazgatási titulusok “felélesztéséről” – természetesen újabb, a rendiséget bőven meghaladó jog- és hatáskörök mellett. Ez az újjászülető (harmadik) Magyar Köztársaság viszonyát hivatott a szimbolikus térben is rögzíteni, helyreállítva a történeti alkotmány egy részét, illetve az azzal való jogfolytonosságot, amely végül mégiscsak kimerült az 1949. évi XX. tv. (a “pártállami alkotmány”) revideálásában és a Magyar Királyság közigazgatási címeinek a tanácsrendszeréhez hasonló elhagyásában. Anakronizmus-e az (fő)ispáni cím felélesztése? Nem volna ez téma, ha a magyar államszervezet fejlődését nem szakították volna meg éles törések, nem térítették volna el megszálló hatalmak idegen mintái, tehát szerves fejlődés keretében alakultak volna át, töltődtek volna fel a polgári társadalom és a parlamentarizmus értékvilágával. Mivel nem így történt, ezért annak visszaállítása sokak szemében a tekintélyelvű, korlátozott parlamentarizmussal bíró, az előjogok rendszerére épülő, cím- és rangkórsággal terhelt világ restaurálási szándékának újabb kifejeződése.

Csak az a biztos, hogy Gyurcsány Ferenc rendíthetetlen

Az Index.hu újságírója kérdezett az ellenzéki pártok aktuális helyzetéről, kilátásairól. “Az április 3-i választások után a súlyos vereség ellenére elmaradt a hatpárti ellenzék vezetőinek lemondása. Végül eltérő okok miatt, de több helyen is történt, vagy történik változás.”