2022 július – Az elemző szemével

Amíg nem nyújt többet az ellenzék, kevesebb félnivalója van a Fidesznek

Döntő kérdés lesz, hogy a romló megélhetési kilátásokért, az elszabaduló árakért, a tervezhetőség nehézségeiért a választók mennyiben hibáztatják az Orbán-kormányt és mennyiben a külső folyamatokat, politikai erőközpontokat

Az Index újságírója Róna Dániel mellett engem is kérdezett az elmúlt hetek kormányzati lépéseinek és az azokat követő, kisebb-nagyobb tüntetések hatásairól, valamint arról, hogy a baloldali ellenzék vagy a Mi Hazánk lehet-e képes az elégedetlenségből profitálni. Részletek a cikkben!

olvasásának folytatása

Tusványosról és a “kevert fajúakról”

Figyelemfelkeltés, szimbolikus politizálás, migrációellenes kommunikáció, identitásháború, a Brüsszellel való vita áttematizálása, a Mi Hazánk növekedési lehetőségeinek bekorlátozása lehetett a miniszterelnök szándéka

Orbán Viktor tudatos kommunikátor, így valószínűtlen, hogy nyelvbotlás volt, amikor a “kevert fajú” kifejezést használta. Már csak azért is valószínűtlen, mert a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában négyszer is elhangzott ez a szóösszetétel. Más kérdés, hogy “faj” alatt mit értünk: antropológiai, etnokulturális fogalmat vagy éppen egy kollektivizáló, politikai-ideológiai meghatározást. A szövegkörnyezetből (tömeges migráció, európai kultúra védelme) kiderül, hogy az etnokulturális dimenzióról beszél a kormányfő.

olvasásának folytatása

Miről fog beszélni Orbán Viktor?

Az európai biztonsági helyzettel való foglalkozás, az orosz–ukrán háborúhoz való viszony kérdése és a szankciós csomagok hatása megkerülhetetlennek látszanak

Az Index újságírója Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeiről kérdezett Mráz Ágoston mellett engem is. Szóba kerültek az eddigi üzenetek, illetve az is, hogy a kormányfő szombati beszédében milyen témákat érinthet.

olvasásának folytatása

Kincstári optimizmus lengi körül a megszavazott költségvetést

Az elfogadott költségvetés többszöri, jelentős felülvizsgálatra szorulhat, újabb és újabb korrekciós lépéskényszerrel

Júniusban már írtam a vármegyék és a főispánok kérdéséről, valamint az önkormányzati és az EP-választások egyidejű megtartásáról (ITT). Arról sem érdemes sokat beszélni, hogy Novák Katalin aláírta a “katatörvényt”, hiszen a köztársasági elnök csak gyenge vétóval rendelkezik, amivel ideig-óráig képes megakasztani a jogalkotó szándékát, így sem a politikai, sem az alkotmányossági vétó nem gördítene érdemi akadályt az elfogadás elé (még ha volna is ilyen szándék). Beszélhetünk persze méltányossági elvről vagy jogbiztonságról, ám egyértelmű, hogy az adóév közbeni változtatás mögött a (rövid távú) költségvetési szempont az elsődleges – legalább a részlegesen elzárt uniós pénzcsapok újranyitásáig. Érdemes ugyanakkor néhány szót szólni a 2023-as évi központi költségvetésről, amelyről szóló törvényjavaslatot a mai napon fogadta el a parlament.

olvasásának folytatása