Ezt a háborút sem a moralizálás dönti el, hanem a hideg hatalmi realitások

Vajon Ausztria és Izrael is “a tömegsír békéjét” támogatják, csak azért, mert nem kívánnak fegyvereket szállítani Ukrajnának? Vagy csak a magyar álláspont morálisan “elítélendő”? Ez a háború akár az egyik fél egyértelmű vereségével zárul, akár valamilyen, az erőviszonyokat tükröző kompromisszummal, mindenképpen “befagyott konfliktust” hagy maga után. Oroszország pedig – szeretjük vagy gyűlöljük – geopolitikai tényező, a régió meghatározó hatalma marad. Semmi vágyvezéreltség nincs ebben, sőt, de jelen pillanatban nehéz reálisan elképzelni egy ukrán győzelmet. Egyáltalán mit tekinthetünk annak?

A német kormány kutyaszorítóban, a NATO ismét egy lépéssel közelebb a közvetlen hadviseléshez

Korábban az osztrák kormánykoalíciók érezhették rendre, hogy késélen táncolnak, valahányszor egy-egy fontos, európai relevanciával bíró ügyben szembementek Berlinnel. Most a német jelzőlámpa-koalíciót fenyegeti külső nyomással vegyes belső instabilitás, mert idáig nem a washingtoni playbook szerint játszott. (A nagyhatalmi politika természetrajzát ismerve ez bizonyosan csak a véletlen műve lehet.) A háború kitörése óta a higgadtságáról és kiszámíthatóságáról híres német külpolitika egymás után kanyarít bizarr vargabetűket.

Van-e európai ellenszer az amerikai protekcionizmusra és a német szubvenciókra?

A mostani geopolitikai játszmában Európa egyre inkább alárendelődik az USA-nak. Ezt mostanra egyre kevesebben tagadják, legfeljebb abban vannak viták, hogy ez jó vagy rossz dolog-e, illetve Európának reálisan volt-e, van-e más választási lehetősége. Ugyanakkor az “európai stratégiai szuverenitás” némi életjelet is mutat, igaz, nem ott, ahol arra most a legnagyobb szükség volna, vagyis az önálló védelempolitika területén, hanem az elvesztett gazdasági versenyképesség visszanyerésének törekvésében, ahol egyre erősebb kontúrokkal jelenik meg az USA és az EU ellenérdekeltsége. Az energiaválság ideje alatti, diplomáciai üzengetés már megpendítette a “barátoktól mi számít méltányos árnak a kereskedelemben” kérdését (pl. Macron francia elnök beszélt erről), most azonban újabb fejtörést okoz az európai gazdaságnak az Egyesült Államok protekcionista politikája, amivel az amerikai gazdasági szereplők árképzésébe, így a szabad verseny feltételeibe is mélyen belenyúlna Washington.

A jászberényi időközi és az ellenzéki kilátások

“Jászberényben pártlogók nélkül, de ellenzéki támogatással 2019 óta harmadszor nyert Budai Lóránt, és a közgyűlési többség is mögötte lesz. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy a Jászság fővárosában látott ellenzéki konstrukcióból lehet-e 2024-es sikerrecept.” Az Index újságírója Horn Gábor mellett engem is kérdezett a jászberényi időközi önkormányzati választás kapcsán az ellenzék kilátásairól. Részletek a cikkben!