Gyurcsány Ferenc érti, hogyan működik a show, és miért kell a verseny

Kettős kommunikációt folytat a Demokratikus Koalíció: a kormányoldal meghatározó és elszánt kihívójaként pozícionálja magát a párt, miközben Gyurcsány Ferenc folyamatosan a DK erejét fitogtatja az ellenzéki térfélen. Az Index elemzőket kérdezett arról, hogyan kell értelmezni a párt manővereit, és mit kell tudni az ellenzéki térfélen látható mozgásokról.

Nagy előnnyel indul a Fidesz, bőven van hová gyengülnie

Korábban már foglalkoztam azzal, hogy az elmúlt időszak költségvetési tartalékképzése érdekében meghozott korrekciók (megszorítások) már középhosszú távon is – a gazdasági kilátások, a fogyasztói bizalmi index, a választói közérzet negatív változásával – a kormánypártok népszerűségének csökkenését, a proteszthangulat erősödését hozhatják. Ugyanakkor a támogatottság erodálódása – egyes pártintézetek méréseivel szemben – nem látványos, az ellenzék pártjai pedig egyelőre alig képesek profitálni ebből.

A közvélemény-kutatók stabil Fidesz-többséget jósolnak

A Nézőpont Intézet legutóbb prognózisa szerint a kormánypártok listája 47, az ellenzéki közös lista 42 százalékos támogatottságra számíthat a vasárnapi választáson. Szerintük a Fidesz-KDNP a 106-ból 73 egyéni választókerületben számíthat győzelemre, míg az összefogás 33-ban. (A kormánypártoknak így összesen 119 mandátuma lenne a 199-ből). A MEDIÁN friss mandátumbecslése még pesszimistább forgatókönyvet jósol az ellenzék számára: összesen 128 mandátumot A kormánypártoknak a 199 fős Országgyűlésben; a pártot választani tudók körében 50 százalékot prognosztizál a Fidesznek, 40 százalékot az ellenzéki koalíciónak.

Poitológus-polémia: Megosztja-e a Fidesz táborát az orosz-ukrán háború hatása?

Idehaza elemzői polémia indult arról, hogy az orosz-ukrán háború mennyiben befolyásolhatja a magyar választási kampányt. Török Gábor fogalmazta meg, hogy a kormánypártok szavazótáborát elbizonytalaníthatja a magyar-orosz kapcsolatokban a napokban, hetekben kényszerűen végbemenő külpolitikai váltás. Ezzel kapcsolatban én is elmondtam a véleményemet, hogy ezt mennyire látom reális veszélynek az április 3-ig hátralévő időtávon. Egy jelentős körülményre viszont hadd hívjam fel a figyelmet. Ahogy írtam is, válságidőszakban a stabilitás különösen fontos attribútum. Amennyiben a kormány kompetensnek tudja mutatni magát a válságkezelésben (biztosítja az ország védelmét, humanitárius segítséget nyújt, képes a háborús menekültek ideiglenes elhelyezésére, ellátására), emellett képes megadni az átlagválasztó számára a szubjektív biztonságérzetet egy, a médiában is hangsúlyosan megjelenő, objektív fenyegetettség kapcsán, akár profitálhat is a helyzetből.