Tusványosról és a “kevert fajúakról”

Orbán Viktor tudatos kommunikátor, így valószínűtlen, hogy nyelvbotlás volt, amikor a “kevert fajú” kifejezést használta. Már csak azért is valószínűtlen, mert a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában négyszer is elhangzott ez a szóösszetétel. Más kérdés, hogy “faj” alatt mit értünk: antropológiai, etnokulturális fogalmat vagy éppen egy kollektivizáló, politikai-ideológiai meghatározást. A szövegkörnyezetből (tömeges migráció, európai kultúra védelme) kiderül, hogy az etnokulturális dimenzióról beszél a kormányfő.

Miről fog beszélni Orbán Viktor?

Az Index újságírója Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeiről kérdezett Mráz Ágoston mellett engem is. Szóba kerültek az eddigi üzenetek, illetve az is, hogy a kormányfő szombati beszédében milyen témákat érinthet.

Orosz-ukrán háború – Válságkormányzás újratöltve?

Oroszország újabb katonai akcióját nehéz másként értelmezni, mint Ukrajna elleni háborút, amelynek célja az ukrán államszervezet szétverése, a “felszabadított területek” szatellita-államokká (ütközőzónává) formálása, esetleg későbbi annektálása. Ahol a diplomácia csődöt mond, a nemzetközi jog meghajlik az erősek akarata előtt. Ahogy egykor Carl von Clausewitz megjegyezte: “a háború a politika folytatása más eszközökkel”.

Az európai politikában napirenden szereplő issue-k a Fidesz kampányüzeneteit erősítik

Az új német szövetségi kormány programjában szereplő politikai irányok (föderalizmus, Németország “bevándorló hátterű ország”), az EU Tanácsának francia soros elnöksége által napirendre emelendő schengeni és dublini reform, illetve az ezekhez kapcsolódó jogi, társadalomszervezési, ideológiai viták a 2021-es magyarországi választás előtt ismét felértékelik a nemzeti szuverenitás és a bevándorlás kérdéskörét. Az Európát sújtó energiakrízis, a háztartások költségeinek növekedése és annak kezelési lehetőségei aktuálissá teszik ismét a rezsicsökkentési témakört. Mindkét tényező a kormánypárti napirendalakításnak kedvez.