Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el

Sem váratlan, sem arányos nem volt az újabb, jogállamisági szankció

A magyar kormány nem elég körültekintő, az Európai Bizottság szereptévesztésben van

Nehéz a kialakult helyzetet önmagában (kontextusból kiragadva) értelmezni, hiszen most már jó ideje állandó politikai kötélhúzás zajlik a magyar kormány és az Európai Bizottság között (az Európai Parlamentet hagyjuk is, hiszen ott pártcsaládok szerint ülnek a képviselők, és természeténél fogva egy pártpolitikai plénumról beszélhetünk, ami időnként erős nyomás alatt tartja a Bizottságot is). Azt is tudjuk, hogy a magyar kormány megítélése nem a legkedvezőbb Brüsszelben, és eleve gyanakvás övez minden itthoni intézményi átalakítást, amely mögött korrupciós kitettséget és/vagy hatalomtechnikai szándékokat látnak. “Politikai zsákmányrendszer” persze máshol is van (pl. amíg működött a proporcionális rendszer Ausztriában, elég mély merítése is volt, mégsem kiáltott senki a jogállamiságért).

“Sem váratlan, sem arányos nem volt az újabb, jogállamisági szankció” olvasásának folytatása

Ellenzéki árnyékboksz az árnyékkormány és a tanártüntetések körül

A tiltakozók követeléseinek nem tesz jót, ha a demonstrációk pártpolitikai színezetet is kapnak

Gyurcsány Ferenc és a DK árnyékkormányának támogató fellépése, patronáló megnyilvánulásai nyomán kialakult egy polémia arról, hogy célszerű-e, szabad-e az egyes pártpolitikai szereplőknek bevonódniuk a tiltakozó jellegű, civil megmozdulásokba, aktuálisan a “tanártüntetésekbe”. Ezzel kapcsolatban érdemes néhány szempontot figyelembe vennünk.

“Ellenzéki árnyékboksz az árnyékkormány és a tanártüntetések körül” olvasásának folytatása

A pedagógussztrájk-sorozat elkerülhetetlenül összecsúszik a választási kampánnyal

Az, hogy látszólagos nyugalom tapasztalható-e ezen a szakpolitikai területen, befolyásolhatja a választói közérzetet, a kormány teljesítményével való elégedettséget

Választási kampányidőszakban még inkább érvényes az a tétel, hogy – különösen a közszférát érintő területeken – nincsenek depolitizált megmozdulások. A kormányoldal ennek megfelelően a demonstrálók szakmán belüli kisebbségéről, hangulatkeltésről, politikai motivációról beszél, míg az ellenzék rendszerszintű kritikába önti a pártpolitikai érdekeivel összecsengő szolidaritás-nyilvánítást. Ha megnézzük visszamenőlegesen a különböző közvélemény-kutatási eredményeket, láthatjuk, hogy még a járványhelyzet alatti, “szélcsendesebb” periódusokban is kiemelt szerepet kap a választók problémaspektrumán az oktatásügy kérdése. Attól függően, hogy nyitott kérdésről vagy feleletválasztósról van-e szó, akár dobogós helyen is szerepelhet.

“A pedagógussztrájk-sorozat elkerülhetetlenül összecsúszik a választási kampánnyal” olvasásának folytatása

Medgyessy Péter nem ért egyet az ellenzékkel Fudan-ügyben

A volt kormányfő józanabb hangot ütött meg, miközben mind a kormányzati, mind az ellenzéki álláspontot kritizálta

“Ez nekünk nem ellentétes érdekünk, nekünk az az érdekünk, hogy jöjjön a kínai tőke, ruházzanak be és csináljunk jó üzleti konstrukciókat.” “[…] laboratóriumok, kutatóintézetek jöhetnek létre, ezt üdvözölni kellene. De nem így kell finanszírozni.” “Az ellenzék zsigerből utálja Fudant, mert a kormánynak tetszik” – véli Medgyessy Péter.

“Medgyessy Péter nem ért egyet az ellenzékkel Fudan-ügyben” olvasásának folytatása