Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el

A jászberényi időközi és az ellenzéki kilátások

A pártok ellenében született ellenzéki győzelemből aligha profitálhatnak az ellenzéki pártok

“Jászberényben pártlogók nélkül, de ellenzéki támogatással 2019 óta harmadszor nyert Budai Lóránt, és a közgyűlési többség is mögötte lesz. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy a Jászság fővárosában látott ellenzéki konstrukcióból lehet-e 2024-es sikerrecept.” Az Index újságírója Horn Gábor mellett engem is kérdezett a jászberényi időközi önkormányzati választás kapcsán az ellenzék kilátásairól. Részletek a cikkben!

“A jászberényi időközi és az ellenzéki kilátások” olvasásának folytatása

Mosolydiplomácia és érdekkijárás

Ahol az ellenzék több fejfájást tud okozni a kormánynak, az nem a parlament vagy az utcai színtér, sokkal inkább az európai politika színpada

Az utcai demonstrációk ellenére a kormánynak egyelőre nem kell félnie az ellenzéktől. A legfrissebb időközi önkormányzati választások eredményei ezt ismét alátámasztani látszanak. Emlékezetes: a Fidesz-KDNP jelöltjei sorra nagy többséggel nyerik az időközi választásokat, miközben az ellenzék gyakran független jelöltek mögé áll be. Korábban már írtam: a kormány számára a legnagyobb kihívást nem az ellenzék támasztja, hanem a gazdasági körülmények kedvezőtlen változása: a magas infláció és a szükséges költségvetési korrekciók (megszorítások).

“Mosolydiplomácia és érdekkijárás” olvasásának folytatása

MZP a politikai hátországát védi, Lázár a Fidesz kompromisszumkész arcát demostrálja

Pikáns az ellenzéki frakciók parlamenti kivonulása és rendszerlegitimáció-tagadása után az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének kiállása Lázár Jánossal

Többször is beszéltem már arról, hogy gesztusokat tenni leginkább hatalmi pozícióból lehet. Lázár János önmagát egy, a választókerület érdekeit a pártpolitika elé helyező államférfi pozíciójába kívánja helyezni, a hideg polgárháborús logika helyett kompromisszumkészséget mutatni. Ez egy felvett, alternatívát mutató, interaktív karaktert építő szerep is a Fidesz politikai közösségén belül. Márki-Zay Péter pedig abban érdekelt, hogy a választási dupla vereséget követően polgármesterként eredményes maradhasson. Parlamenti mandátum és országosan kiépült pártszervezet hiányában ez az utolsó kapaszkodója, hogy – miként korábban Lázár jelezte – ne váljon “politikai hullává”, az ellenzék súlyos vereségének kizárólagos bűnbakjává. Ha az ellenzéki pártvezetők felelősséghárító és azt “kiszervező” nyilatkozatait nézzük, Márky-Zay a legváratlanabb helyeken kényszerül szövetségeket kötni, együttműködésre való nyitottságot demonstrálni.

“MZP a politikai hátországát védi, Lázár a Fidesz kompromisszumkész arcát demostrálja” olvasásának folytatása

Lázár János a tramtrain-átadással Karácsonynak és Márki-Zaynak is üzent

Politikai kommunikációs szempontból a narratíva kínálja magát: a hibás gazdálkodás, koncepciótlanság, a városvezető negatív személyiségjegyei
és a korrupció együtt okolhatók Budapest pénzügyi nehézségeiért

“Budapest hagyjon levegőt az országnak”; “[Lázár János] a vasútvillamos (tramtrain) első útjáról a Karácsony Gergely főpolgármesterrel kitűzött tárgyalására induló Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek azt mondta, az elmúlt húsz évben a fejlesztési források kétharmadát Budapest használta fel, és csupán egyharmadát a vidék.” Az üzenet első olvasatra jól illeszkedik a kormány és az ellenzéki vezetésű főváros politikai csatározásába, de Lázár esetében politikai következetesség is felfedezhető, hiszen korábban, még miniszterként is konfliktust vállalt az akkori, szintén kormányoldali városvezetéssel.

“Lázár János a tramtrain-átadással Karácsonynak és Márki-Zaynak is üzent” olvasásának folytatása