Ez a tényező döntheti el a nagy kérdéseket a politikában

“Évek óta hallhatunk, olvashatunk a politika perszonalizációjáról, de pontosan mit jelent ez a fogalom, és mennyire fontos a politikusi karakter a mai közéleti küzdőtéren? Szükségszerű-e, hogy egy népszerű párthoz karizmatikus, irányt adó vezető tartozzon?” Az Index.hu újságíró munkatársa, Német Márton engem is kérdezett.

Egyelőre semmi nem utal egy esetleges külpolitikai fordulat előkészítésére

Orbán Viktor évértékelőjének értékelései során hallottam olyan elemzői véleményt, ami arról szólt, hogy a Fidesz az eddigi külpolitikája áthangolását fontolgathatja – különösen az orosz-ukrán háború kapcsán vitt irányvonal módosulhat. Nos, sem a miniszterelnök külképviseleti vezetőknek tartott eligazítása, sem a frakcióülésen elhangzott iránymutatása nem tükröz ilyen jellegű szándékot. Orbán Viktor csupán addig ment el, amit már korábban, a V4-kormányfők találkozóján is megfogalmazott: a stratégiai célokban (Oroszország ne jelentsen veszélyt Európa számára, Ukrajna szuverenitása, integritása megőrzendő) egyetértés van a nyugati és közép-európai NATO-partnerekkel, ugyanakkor az eszközökben (mivel érhető el a béke) már nincsen.

Orbán Viktor nemcsak túlélni, hanem megnyerni is akarja a válságot

“Kihívásokból eddig is jutott, de a java még most jöhet. A miniszterelnöki évértékelő előtt összegyűjtöttük, hogy mit mondott Orbán Viktor a veszélyek koráról, illetve milyen kihívásokat kellett kezelnie az ötödik kormányának. ” Az Index szerkesztő újságírója Orbán Viktor közelgő évértékelője és frakció-eligazítása apropóján kérdezett a kormány előtt álló, legfőbb kihívásokról.

Miről szólhat majd Orbán Viktor jövő szombati évértékelője?

A miniszterelnök beszédének központi üzenete a “válságok kora” lehet, vagyis az, hogy egy, a korábbinál jóval kiszámíthatatlanabb világban élünk, ami mindannyiunktól nagyobb áldozatvállalást követel. A fenyegetettségre a leghatásosabb válasz a hatékony válságkormányzás, a nemzeti önérdekkövetés, aminek gazdasági, szociális és külpolitikai aspektusai is vannak. Az elmúlt időszak makrogazdasági, pénzügyi kihívásaira reflektálva a kormányfő kitérhet a gazdaság állapotára, beleértve a foglalkoztatási adatokat, az infláció elleni küzdelmet, a gazdasági növekedés/recesszió kilátásait, a külföldi beruházásokat, ezek nemzetgazdasági stratégiába illeszthetőségét (közvetve érintve a debreceni akkumulátorgyár körüli konfliktust is). Ehelyütt a szankciós politika, a “háborús infláció” és a külföldi beavatkozási kísérletek egyaránt előkerülhetnek.