Novák Katalin jelölése ügyes politikai lépés Orbán Viktor részéről

Októberben az – akkor még meglévő – ellenzéki köztársasági elnökjelölti előválasztási szándék kapcsán már írtam arról, hogy a jelenlegi parlamenti többség előtt semmiféle jogi akadály nincsen, hogy mihamarabb, amíg biztos parlamenti többsége van, új köztársasági elnököt választhasson. Ez politikailag teljesen racionális, a mostani ellenzék sem tenne mást hasonló helyzetben. A miniszterelnök mai bejelentése nyomán Novák Katalin lesz a kormánypártok államfőjelöltje. A miniszterasszony személyével összefüggésben korábban már felmerültek ilyen irányú találgatások, miután az ősszel tartott tisztújításon nem indult újra a Fidesz alelnöki posztjáért. Úgy tűnik, az első női köztársasági elnököt a maszkulin beállítottsággal, “parlamenti szexizmussal” gyakran megvádolt kormánypártok adhatják az országnak.

Néhány gondolat az államfőválasztás körüli vitáról

Jövőre lejár Áder János hivatali ideje. A kormányoldal még a jövő tavaszi országgyűlési választás előtt új köztársasági elnököt választana. Ezt az ellenzék sérelmezi, ők ugyanis a parlamenti választást követően, az új összetételű Országgyűlés kezébe adnák az államfő megválasztásának lehetőségét. Egyes ellenzéki pártok közvetlen államfőválasztást szorgalmaznak (ehhez alkotmányozó többség kellene), Magyar György, az “Államfő-előválasztási Előkészítő Bizottság” elnöke pedig ebben a kérdésben is előválasztást szorgalmaz, ami a jelek szerint megvalósulhat.

Ferenc pápa egyházfői minőségében érkezik, de a magyar állami vezetőkkel is találkozik

Protokolláris találkozó bő félórás időkeretben. A Ferenc pápa látogatását előkészítő szentszéki stáb igyekezett hangsúlyozni, hogy nem formális kétoldalú találkozóról lesz szó. Ugyanakkor azok a korábbi, tényként közölt sajtóértesülések is hamar cáfolatra leltek, amelyek arról szóltak, hogy az egyházfő nem kíván találkozni Orbán Viktorral. Ez valószínűleg nem is volt mérlegelés tárgya, legfeljebb a pápa napi program-beosztásának időkerete szempontjából. Az azóta szentté avatott II. János Pál pápa 2004-ben a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjének civil fokozatát adományozta Orbán Viktornak, aki egyébként vallása szerint református. Orbán ismét kormányra kerülve bőkezűnek bizonyult a Magyar Katolikus Egyházzal, segítve az egyház társadalmi misszióját, ezzel felerősítve az ellenzéki térfélen az egyházellenes/egyházkritikus hangokat, amelyeknek a Demokratikus Koalíció a legjelentősebb politikai képviselője. Az üldözött keresztények megsegítése és a Hungary Helps Program megvalósítása a Vatikán elismerését is kiváltotta.

Ellenzék nélkül emlékezett meg a rendszerváltásról az Országgyűlés

Az Országgyűlés ünnepi ülésnapon emlékezik meg arról, hogy harminc évvel ezelőtt tartotta alakuló ülését a rendszerváltás utáni első, szabad választások eredményeként létrejött parlament. Ebből a jeles alkalomból felszólalt Áder János köztársasági elnök is, aki legutóbb – az ellenzék által kritizált, járványhelyzetet kísérő hallgatását megtörve – nagypénteken mondott beszédet. A ’89-90-es “felemás rendszerváltásunk” (akkoriban a “rendszerváltás” elnevezésről is vita volt, hát még a kivitelezés módjáról – közjogi megoldások, lusztráció, aktanyilvánosság, kárpótlások, stb.) megítélése azóta is ellentmondásos. Kevéssé a (késő) Kádár-rendszer tükrében (bár a gulyáskommunizmus nosztalgiája még mindig jelen van a társadalomban), sokkal inkább az akkori remények és az azóta eltelt időszak tapasztalatai nyomán.