Csapdát állít az ellenzéknek a Fidesz a két választás összevonásával?

Negyed és fél év közötti időszak telne el úgy, hogy a kinyilvánított választói akarat nem jelenik meg az önkormányzati döntéshozatal személyi összetételében, illetve amikorra megjelenik, már közel sem biztos, hogy az akkori preferenciákat tükrözi

Az Index.hu újságírója az önkormányzati és az európai parlamenti választás egy napon tartására vonatkozó, kormányoldali javaslat hatásairól, mögöttes szándékairól kérdezett Nagy Attila Tibor mellett engem is. “Az Alaptörvény tizenegyedik módosítására irányuló javaslattal 2024-től ugyanazon a napon tarthatják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek a közös időpontnak, valamint mekkora nehézséget jelenthet az ellenzéknek az új helyzet.”

“Csapdát állít az ellenzéknek a Fidesz a két választás összevonásával?” olvasásának folytatása

A háborús veszélyhelyzeti intézkedések gazdasági hatásai felemásak lehetnek

Ami érdekes lehet, hogy a rendkívüli intézkedéseket miként interpretálja a nemzetközi sajtó, az európai politikai elit és a forint árfolyamának alakulásán keresztül a piacok

Az április 3-i választási eredmények nyomán létrejött, újabb kétharmad előrevetítette, hogy a kormánytöbbség élni is fog ezzel az eszközzel, ahogy az a többségi demokráciákban szokás (szemben a konszenzuális demokráciákkal). Az újabb Alaptörvény-módosításnak csak az időpontja, tartalma volt kérdéses. De tegyük fel a kérdést: ha nincs minősített többsége a Fidesz-KDNP-nek, az ellenzék vajon milyen indokkal tagadja meg a háborús veszélyhelyzetről szóló módosítás megszavazását, s ami ennél lényegesebb, arra miként reagálna a szélesebb közvélemény, mikor az orosz-ukrán háborúról szóló hírek a mindennapjaink részévé váltak.

“A háborús veszélyhelyzeti intézkedések gazdasági hatásai felemásak lehetnek” olvasásának folytatása

Feles többséggel alkotmányozna az ellenzék?

Alkotmányozási kényszer? – A közjogi kérdésről az elemző szemével

Az elmúlt időszakban prominens ellenzéki politikusok (pl. Dobrev Klára, Márki-Zay Péter) tisztázták a jelenlegi közjogi berendezkedéshez fűződő viszonyukat, jelezve: készek arra, hogy választási győzelem esetén akár kétharmados parlamenti többség hiányában is hozzányúljanak az Alaptörvényhez, sarkalatos törvényekhez, minősített többséget igénylő egyéb jogszabályokhoz. Ezzel kapcsolatban érdemes néhány dolgot tisztázni.

“Feles többséggel alkotmányozna az ellenzék?” olvasásának folytatása

A Momentum elnöke a Fideszt is bevonná az alkotmányozásba

Kétharmados parlamenti többség nélkül nincsen jogállami eszköz az alkotmányozásra. Nem jogállami eszközökkel nem lehet jogállamot építeni (ahogy demokraták nélkül nincs demokrácia sem). A Momentumot legalább ez a felismerés megkülönbözteti az alkotmányozó többség nélkül alkotmányozni akaró szereplőktől.

“A Momentum elnöke a Fideszt is bevonná az alkotmányozásba” olvasásának folytatása
Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el