Macron nem szorgalmazza az oroszországi rezsimváltást

Itthon (talán nem véletlenül) nem kapott túl nagy figyelmet Macron francia elnöknek a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián elhangzott gondolata, miszerint azért nem szorgalmazna rezsimváltást Oroszországban, mert Putyin távozása önmagában nem állítaná meg az ukrajnai eseményeket, hiszen mit sem változtatna az orosz geopolitikai törekvéseken, birodalmi ambíciókon. Putyin orosz elnököt nem felmentve a háború felelőssége alól, azért azt érdemes megjegyezni, hogy az orosz-ukrán konfliktus nem tavaly februárban, és nem is a Krím annektálása idején, de még csak nem is a CIA által megtámogatott euromaidan idején kezdődött, hanem már a Szovjetunió szétesésekor a levegőben volt, és kisebb csoda, hogy a szovjet birodalom nem olyan véres háborúban esett széjjel, mint az államszocialista Jugoszlávia.

Putyin elébe ment a változásnak, így újítóként folytathatja

Alig két órával azután, hogy Vlagyimir Putyin államfői beszédet intézett a törvényhozáshoz, bejelentette a lemondását a Dmitrij Medvegyev vezette kormány. Akár az orosz elnöki köztársaság alkotmányos működésének új irányait kijelölő, hosszú távú tervként, a parlamentáris elem szerepének erősítéseként is értelmezhetnénk az elnöki beszédben elhangzott, alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatot. A hatalmi struktúraváltás intézményes oldala azonban csalóka képet mutathat, hiszen Oroszországban a formális hatalmi pozíciókon túl rendkívül fontos az intézmények feletti, személyes befolyás (mint azt láthattuk például a 2008-as Putyin-Medvegyev helycsere kapcsán is).