Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el

Hány pártra van szükség az ellenzéki oldalon?

Az európai parlamenti választás több szempontból is tiszta vizet önthet a pohárba

Az ellenzéki térfélen a régóta tartó töredezettség és a további pártaprózódás mellett megindult egy tisztulási folyamat is, amelynek eredményeként a releváns támogatottsággal rendelkező formációk erősíthetik vagy konszolidálhatják a pozíciójukat, míg a leszállóágban lévő, tartósan bejutási küszöbérték alatt mért pártok folyamatosan kiszorulhatnak a versenyből, illetve a későbbi alkudozási folyamatból. Az Index újságírójának kérdéseire válaszoltam.

“Hány pártra van szükség az ellenzéki oldalon?” olvasásának folytatása

Megmenti a Jobbikot és a Párbeszédet a névváltoztatás?

Újrapozícionálás, identitáskeresés, létigazolás, hely a nap alatt és autonómia a DK-val szemben

“Rövid időn belül két ellenzéki párt is nevet változtatott: a Jobbik és a Párbeszéd kitette az irányjelzőket, de elemzők szerint ezek válságjelzőknek is tekinthetőek. A közelmúltban mindkét pártnak 1-2 százalékos támogatást mértek. A kérdés, hogy mit segít rajtuk, ha a nevük mellé teszik az értékvállalásukat.” Az Index újságírója engem is kérdezett.

“Megmenti a Jobbikot és a Párbeszédet a névváltoztatás?” olvasásának folytatása

Ez a tényező döntheti el a nagy kérdéseket a politikában

Gyurcsány Ferenc és felesége egy duális pártvezetési modellt építettek ki, ahol a politikai szerepek és feladatkörök le vannak határolva

“Évek óta hallhatunk, olvashatunk a politika perszonalizációjáról, de pontosan mit jelent ez a fogalom, és mennyire fontos a politikusi karakter a mai közéleti küzdőtéren? Szükségszerű-e, hogy egy népszerű párthoz karizmatikus, irányt adó vezető tartozzon?” Az Index.hu újságíró munkatársa, Német Márton engem is kérdezett.

“Ez a tényező döntheti el a nagy kérdéseket a politikában” olvasásának folytatása

Ellenzéki évértékelők: megszólalási kényszer sovány mondandóval

A hangsúly azon volt, hogy kik számítanak elég prominensnek az ellenzéki térfélen

A miniszterelnök február 18-án tartja az évértékelőjét. Sokan sokféleképpen fogják értékelni a beszédet annak megfelelően, hogy ki hol áll a kormány-ellenzék koordináta-rendszerben, és ki mit emel ki az elhangzottak közül. Orbán Viktor beszédeit lehet szeretni vagy keményen kritizálni, azt viszont biztosan nem lehet mondani, hogy tartalom nélküliek volnának. A kormányfő egyébként is szeret egyszerre perspektivikusan beszélni, mégis aktualizálni a mondanivalóját.

“Ellenzéki évértékelők: megszólalási kényszer sovány mondandóval” olvasásának folytatása