A választási vereség tanulsága: a terepmunka, a szervezetépítés sosem spórolható meg és korántsem pénzkérdés

A választást követő elemzések többsége korántsem kezeli kiemelten az ellenzéki vereség okai között a szervezeti hiányosságokat. Természetesen az ellenzék logisztikai ereje összehasonlíthatatlanul kisebb a kormányoldaléhoz képest, mégis meglepő volt, hogy korábban erős ellenzéki bástyáknak számító városok – Szombathely, Miskolc, Dunaújváros – is elestek, a kisebb településeken pedig egyenesen katasztrofálisan szerepelt az immáron összefogott hat párt.

Az “összefogásmantra” jégre vitte az ellenzéki stratégiai tervezést

Egy ilyen választási eredmény után – érthető módon – megszaporodtak az “én előre megmondtam” jellegű hozzászólások. Akkor is, ha ilyen arányú kormánytöbbséget, ilyen mértékű ellenzéki szavazatvesztést sem a politikai elemzők, sem a közvélemény-kutatók nem prognosztizáltak. (Utóbbiak többsége egyébként megint magyarázhatná a bizonyítványt.) Emlékezzünk csak rá, hányszor hallottuk az “összefogás-mantrát”, azt a tézist, hogy az egyes, ellenzéki pártok szavazótábori nemcsak összeadhatók kölcsönös taszító hatások nélkül, de önmagában az “egy lista – közös jelöltek” képlet még többletszavazókat is bevonz. Nem így történt. 2018-hoz képest (amikor nem volt összefogás) 2022-ben az ellenzéki koalíció pártjainak közös listája 680 ezer szavazattal kevesebbet kapott (a Mi Hazánkra átszavazókkal együtt ez 1 millió közeli), mint 4 évvel ezelőtt e pártok önálló listái együttesen.

Mit adott nekünk a politika? 2021 értékelése 5+1 pontban

Év végi összefoglaló, amelyben az Index újságírójának értékeltem a 2021-es esztendő legmeghatározóbb belpolitikai történéseit.

Néhány gondolat az államfőválasztás körüli vitáról

Jövőre lejár Áder János hivatali ideje. A kormányoldal még a jövő tavaszi országgyűlési választás előtt új köztársasági elnököt választana. Ezt az ellenzék sérelmezi, ők ugyanis a parlamenti választást követően, az új összetételű Országgyűlés kezébe adnák az államfő megválasztásának lehetőségét. Egyes ellenzéki pártok közvetlen államfőválasztást szorgalmaznak (ehhez alkotmányozó többség kellene), Magyar György, az “Államfő-előválasztási Előkészítő Bizottság” elnöke pedig ebben a kérdésben is előválasztást szorgalmaz, ami a jelek szerint megvalósulhat.