Miért nem fog Ukrajna – a brüsszeli ígéretek ellenére – belátható időn belül csatlakozni az Európai Unióhoz?

Érdemes elöljáróban megjegyezni, hogy nincs “soron kívüli” EU-csatlakozás, ezen a létrán nem lehet egyszerre több fokot átlépni. A tagállam-jelölteknek teljesíteniük kell a tagság minden egyes, objektív feltételét az általános állami működéstől a közös piaci integrációra való érettségen át egészen az egyes ágazati politikai regulációkig. Erre szolgál az egyes fejezetek külön-külön történő áttárgyalása és a megfelelő jogszabályi változtatások implementálása, illetve előrehaladás során az eredmények monitoringozása. Ha erőfeszítések nélkül, “királyi úton” válhatna bármely ország EU-tagállammá, hosszú jogharmonizációs törekvések és piaci teljesítmény nélkül, a közös piac csakhamar működésképtelenné válna.

Az EU intézményi vezetői mézesmadzagként húzzák el az ukránok orra előtt a tagság ígéretét

A háborús agressziót szenvedő Ukrajna melletti szolidaritás számos aktív vagy passzív gesztusa értékelendő. Ugyanakkor az EU-csatlakozási folyamat “gyorsított eljárásban” való végig vitele egy politikai abszurditás, amelynek lebegtetésével az Európai Bizottság elnöke (!) (ismét egy szereptévesztés) akaratlanul is hamis reményeket kelt az ukrán társadalomban, egyúttal degradálja a csatlakozási folyamatot már évekkel ezelőtt megkezdett tagjelölt országok előrehaladását, valamint a gyakran hangoztatott, szankciós mechanizmusokkal megerősített “jogállamiság” kritériumát.

Macron a francia soros elnökség programjához kér támogatást a Visegrádiaktól

A német kancellárváltással új időszak következhet az európai politikában, amit a magyar kormányfő az immár nyíltan deklarált, német EU-föderációs tervek miatt “nyílt sisakos” küzdelemnek nevezett. A német terveket azonban a kelet-(közép-)európai tagállamok mellett az integráció másik politikai motorja, a “tandem” másik tagja, Franciaország is eltérítheti. A küszöbön álló francia soros elnökség agendájának előkészítését Macron elnök már el is kezdte. Ennek jegyében kerül sor jövő hétfőn a V4-ekkel való budapesti egyeztetésre. A francia elnök EU megerősítését ambicionáló terveihez egyszerre kell meggyőznie a föderalistákat és a szuverenistákat, ami kompromisszumot feltételez.

A konferencia-diplomácia újabb állomása volt a bledi stratégiai fórum

Korábban írtam róla, hogy a magyar kormány a “konferencia-diplomáciát” a regionális szövetségépítés és a versengő Európa-jövőképek eszközeként, plénumaként használja. Orbán Viktor nemcsak regionális szövetséget épít az EU-n belül (ellensúlyozva a német-francia hatalmi központokat és befolyásolva az uniós intézmények döntéshozatali metódusait), hanem (a liberális demokráciával szembeni) modelladó szándékkal jelenik meg az európai politika porondján. A 15. Bledi Stratégiai Fórumon, Szlovéniában a magyar miniszterelnök a szerb elnökkel, a cseh, a szlovén, a lengyel, a horvát, a bolgár és az olasz miniszterelnökökkel tartott panelbeszélgetésen vitatta meg Európa aktuális kihívásait.