Van-e európai ellenszer az amerikai protekcionizmusra és a német szubvenciókra?

A mostani geopolitikai játszmában Európa egyre inkább alárendelődik az USA-nak. Ezt mostanra egyre kevesebben tagadják, legfeljebb abban vannak viták, hogy ez jó vagy rossz dolog-e, illetve Európának reálisan volt-e, van-e más választási lehetősége. Ugyanakkor az “európai stratégiai szuverenitás” némi életjelet is mutat, igaz, nem ott, ahol arra most a legnagyobb szükség volna, vagyis az önálló védelempolitika területén, hanem az elvesztett gazdasági versenyképesség visszanyerésének törekvésében, ahol egyre erősebb kontúrokkal jelenik meg az USA és az EU ellenérdekeltsége. Az energiaválság ideje alatti, diplomáciai üzengetés már megpendítette a “barátoktól mi számít méltányos árnak a kereskedelemben” kérdését (pl. Macron francia elnök beszélt erről), most azonban újabb fejtörést okoz az európai gazdaságnak az Egyesült Államok protekcionista politikája, amivel az amerikai gazdasági szereplők árképzésébe, így a szabad verseny feltételeibe is mélyen belenyúlna Washington.

Megenyhült Brüsszel, sikerrel járt az Orbán-Scholz tárgyalás? Nézzük az okokat!

Megérkeztek az első elemzések, amelyek arra a következtetésre jutnak, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök Olaf Scholz német szövetségi kancellárral való, berlini tárgyalása és a hazánk számára, a korrupcióellenes harcra az EU által adott türelmi idő (vagyis az uniós források lehívhatósága) között közvetlen összefüggés van. Nos, miközben naivitás volna azt gondolni, hogy a német kormány befolyása nem mérvadó bizonyos, európai szintű, stratégiai döntésekben, mégis túlzó leegyszerűsítés így interpretálni a történteket. Már csak azért is, mert maga a magyar kormányfő fogalmazott úgy a Cicero rendezvényén, hogy bár nem sokat ért el, de élvezte a beszélgetést.

Ma Franciaországra és Szlovéniára lesz érdemes figyelni

Mindkét országban választást tartanak. A francia elnökválasztás második fordulója (amelyben a hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron esélyesebb a győzelemre) nagy hatással lesz az EU jövőjére, beleértve a magyar külpolitika mozgásterét is. Bár az Orbán-kormányok idáig képesek voltak pragmatikus együttműködésre a centrista, szociálliberális Macronnal is, a Nemzeti Tömörülés elnökének, Marine Le Pennek az Európa- és nemzetállam-képe közelebb áll a Fideszéhez.

Orbán Viktor és Novák Katalin első hivatalos útja a kereszténységet és a közép-európaiságot állítják fókuszba

Orbán Viktornak a választás utáni első hivatalos útja a Vatikánba vezetett, míg Novák Katalin első, köztársasági elnöki útjának célállomása Varsó lesz a hírek szerint. Mindkét választás szimbolikus erejű: a kormányfő továbbra is a hagyományos családmodell fontosságát és Európa keresztény gyökereinek megőrzését helyezi politikája középpontjába deklaratív módon, míg az új államfő az orosz-ukrán konfliktusban elfoglalt, eltérő álláspont miatt meggyengült lengyel-magyar kapcsolatokat igyekszik majd reparálni.