Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el

A NATO reneszánszát hozta el az új hidegháborús éra

Európa egyre jobban alárendelődik az Egyesült Államoknak, ami immár nemcsak az Oroszországgal, hanem a Kínával való kapcsolatait is veszélyezteti

A NATO-bővítések (Finnország, talán Svédország) után, az eszkalálódó orosz-ukrán háború és Kína globális hatalommá válása mellett úgy tűnik, az észak-atlanti szövetség léte ismét erős legitimációt kapott. Nem volt ez mindig így, különösen a hidegháború végét követő, elmúlt évtizedekben, amikor gyakran előkerült a kérdés: “Van-e még szükség a NATO-ra?”

“A NATO reneszánszát hozta el az új hidegháborús éra” olvasásának folytatása

Orbán Viktor nemcsak túlélni, hanem megnyerni is akarja a válságot

Winston Churchillnek tulajdonítják a mondást: „Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad!”

“Kihívásokból eddig is jutott, de a java még most jöhet. A miniszterelnöki évértékelő előtt összegyűjtöttük, hogy mit mondott Orbán Viktor a veszélyek koráról, illetve milyen kihívásokat kellett kezelnie az ötödik kormányának. ” Az Index szerkesztő újságírója Orbán Viktor közelgő évértékelője és frakció-eligazítása apropóján kérdezett a kormány előtt álló, legfőbb kihívásokról.

“Orbán Viktor nemcsak túlélni, hanem megnyerni is akarja a válságot” olvasásának folytatása

Miről szólhat majd Orbán Viktor jövő szombati évértékelője?

A külpolitikai fókusz előnyben a belpolitikai csatározással szemben: a miniszterelnök a válsággal, nem pedig az ellenzék válságával kíván foglalkozni

A miniszterelnök beszédének központi üzenete a “válságok kora” lehet, vagyis az, hogy egy, a korábbinál jóval kiszámíthatatlanabb világban élünk, ami mindannyiunktól nagyobb áldozatvállalást követel. A fenyegetettségre a leghatásosabb válasz a hatékony válságkormányzás, a nemzeti önérdekkövetés, aminek gazdasági, szociális és külpolitikai aspektusai is vannak. Az elmúlt időszak makrogazdasági, pénzügyi kihívásaira reflektálva a kormányfő kitérhet a gazdaság állapotára, beleértve a foglalkoztatási adatokat, az infláció elleni küzdelmet, a gazdasági növekedés/recesszió kilátásait, a külföldi beruházásokat, ezek nemzetgazdasági stratégiába illeszthetőségét (közvetve érintve a debreceni akkumulátorgyár körüli konfliktust is). Ehelyütt a szankciós politika, a “háborús infláció” és a külföldi beavatkozási kísérletek egyaránt előkerülhetnek.

“Miről szólhat majd Orbán Viktor jövő szombati évértékelője?” olvasásának folytatása

Miért nem fog Ukrajna – a brüsszeli ígéretek ellenére – belátható időn belül csatlakozni az Európai Unióhoz?

Egészen biztos, hogy Ukrajna nem válik 2 éven belül az EU teljes jogú tagjává

Érdemes elöljáróban megjegyezni, hogy nincs “soron kívüli” EU-csatlakozás, ezen a létrán nem lehet egyszerre több fokot átlépni. A tagállam-jelölteknek teljesíteniük kell a tagság minden egyes, objektív feltételét az általános állami működéstől a közös piaci integrációra való érettségen át egészen az egyes ágazati politikai regulációkig. Erre szolgál az egyes fejezetek külön-külön történő áttárgyalása és a megfelelő jogszabályi változtatások implementálása, illetve előrehaladás során az eredmények monitoringozása. Ha erőfeszítések nélkül, “királyi úton” válhatna bármely ország EU-tagállammá, hosszú jogharmonizációs törekvések és piaci teljesítmény nélkül, a közös piac csakhamar működésképtelenné válna.

“Miért nem fog Ukrajna – a brüsszeli ígéretek ellenére – belátható időn belül csatlakozni az Európai Unióhoz?” olvasásának folytatása