Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el

Miről szólhat majd Orbán Viktor jövő szombati évértékelője?

A külpolitikai fókusz előnyben a belpolitikai csatározással szemben: a miniszterelnök a válsággal, nem pedig az ellenzék válságával kíván foglalkozni

A miniszterelnök beszédének központi üzenete a “válságok kora” lehet, vagyis az, hogy egy, a korábbinál jóval kiszámíthatatlanabb világban élünk, ami mindannyiunktól nagyobb áldozatvállalást követel. A fenyegetettségre a leghatásosabb válasz a hatékony válságkormányzás, a nemzeti önérdekkövetés, aminek gazdasági, szociális és külpolitikai aspektusai is vannak. Az elmúlt időszak makrogazdasági, pénzügyi kihívásaira reflektálva a kormányfő kitérhet a gazdaság állapotára, beleértve a foglalkoztatási adatokat, az infláció elleni küzdelmet, a gazdasági növekedés/recesszió kilátásait, a külföldi beruházásokat, ezek nemzetgazdasági stratégiába illeszthetőségét (közvetve érintve a debreceni akkumulátorgyár körüli konfliktust is). Ehelyütt a szankciós politika, a “háborús infláció” és a külföldi beavatkozási kísérletek egyaránt előkerülhetnek.

“Miről szólhat majd Orbán Viktor jövő szombati évértékelője?” olvasásának folytatása

Ellenzéki évértékelők: megszólalási kényszer sovány mondandóval

A hangsúly azon volt, hogy kik számítanak elég prominensnek az ellenzéki térfélen

A miniszterelnök február 18-án tartja az évértékelőjét. Sokan sokféleképpen fogják értékelni a beszédet annak megfelelően, hogy ki hol áll a kormány-ellenzék koordináta-rendszerben, és ki mit emel ki az elhangzottak közül. Orbán Viktor beszédeit lehet szeretni vagy keményen kritizálni, azt viszont biztosan nem lehet mondani, hogy tartalom nélküliek volnának. A kormányfő egyébként is szeret egyszerre perspektivikusan beszélni, mégis aktualizálni a mondanivalóját.

“Ellenzéki évértékelők: megszólalási kényszer sovány mondandóval” olvasásának folytatása

Az évértékelővel Gyurcsány azt mutatja, hogy még mindig vezérszerepet visz

A Gyurcsány-jelenség bizonyosan velünk marad, politikai értelemben akár “a kapitányt” is túlélve

“Azt kérte a kapitány, hogy ne kampányoljak. Így fogok tenni. Akkor így.” – írta Gyurcsány Ferenc még december 11-én, a Márki-Zay Péterrel való találkozóját követően. Gyurcsány Ferenc tegnap évétékelőt tartott. Az évértékelő, mint műfaj a politikai vezérszerepekhez kapcsolódik. A volt miniszterelnöknek, az ellenzéki összefogás legtámogatottabb pártja elnökének persze politikai értelemben testhezálló ez a szerep, ugyanakkor Gyurcsány a mai napig egy megosztó, még az ellenzéki térfélen is releváns mértékű elutasítottsággal bíró politikus (nem véletlen, hogy az előválasztás második fordulójának eredményét többen “Gyurcsány-ellenes népszavazásként” értékelték.)

“Az évértékelővel Gyurcsány azt mutatja, hogy még mindig vezérszerepet visz” olvasásának folytatása

Orbán aranykor helyett baljós árnyakat lát Európa egén

Orbán Viktor immár 22. alkalommal tartott évértékelőt. A hazai politikai életben ő honosította meg a műfajt a polgári kormányzás második évében (1999-ben), és láthatóan ezen a pályán sem cserélte még hatosra a „nyolcas számú mezt”. Már egy ideje, különösen a 2002-es vereséget követő évértékelő óta szóhasználatukban harciasabbak, üzeneteikben megosztóbbak ezek a beszédek, s a 2010-es kormányváltást követő időszakban új ellenségképek is megjelentek. A mostani értékelő e tekintetben is illeszkedett a sorba, és folytatta a múltidéző, absztraktból a konkrétumokra forduló, a politikai napirend alakításának kormányzati szándékát erősítő, eredményeket, teendőket és kihívásokat taglaló gyakorlatot.

“Orbán aranykor helyett baljós árnyakat lát Európa egén” olvasásának folytatása