Miről szólhat majd Orbán Viktor jövő szombati évértékelője?

A miniszterelnök beszédének központi üzenete a “válságok kora” lehet, vagyis az, hogy egy, a korábbinál jóval kiszámíthatatlanabb világban élünk, ami mindannyiunktól nagyobb áldozatvállalást követel. A fenyegetettségre a leghatásosabb válasz a hatékony válságkormányzás, a nemzeti önérdekkövetés, aminek gazdasági, szociális és külpolitikai aspektusai is vannak. Az elmúlt időszak makrogazdasági, pénzügyi kihívásaira reflektálva a kormányfő kitérhet a gazdaság állapotára, beleértve a foglalkoztatási adatokat, az infláció elleni küzdelmet, a gazdasági növekedés/recesszió kilátásait, a külföldi beruházásokat, ezek nemzetgazdasági stratégiába illeszthetőségét (közvetve érintve a debreceni akkumulátorgyár körüli konfliktust is). Ehelyütt a szankciós politika, a “háborús infláció” és a külföldi beavatkozási kísérletek egyaránt előkerülhetnek.

A gazdasági válságmenedzselési fókuszt az új kormányzati struktúra is leképezi

A gazdasági válságmenedzselés (tartós növekedés, stagfláció megakadályozása, egyensúlyi pályára való visszatérés) a következő ciklus meghatározó kormányzati kihívása lesz (a megváltozott nemzetközi, biztonságpolitikai helyzet kezelésével együtt). Ezt tükrözi az új kormány struktúrája, az egyes minisztériumok (miniszterek) feladatköre is. A nemzetgazdaság teljesítőképességét ugyanis egyszerre több tárca is szolgálni hivatott.

Nehezebb versenypályán lesz az új Orbán-kormány, mint eddig

Az Index újságírója engem is kérdezett (a Méltányosság elemzője mellett) az új kormány előtt álló kihívásokról. “A legfontosabb kihívás a gazdasági egyensúlytalanságok kezelése, aminek mindig megvan a társadalmi ára is, és ami az orosz–ukrán konfliktus hosszú távú következményeként a szektorális változásoknak éppúgy megágyazhat, mint egy erőltetettebb gazdasági szerkezetváltozásnak. A nemzetközi hatalmi képlet változása, az új biztonságpolitikai kihívások és annak regionális hatásai, az európai integrációs mélyítés folyamata szintén kihívást támasztanak a föderalista terveket elutasító, reálpolitikai pragmatizmusban, cserealku-diplomáciában hívő kormánnyal szemben” – fejtettem ki.

Az előttünk álló időszak legnagyobb politikaformáló ereje a gazdasági bizonytalanság

Az eurózóna inflációja márciusban 7,5 százalékra gyorsult. Magyarországon szintén márciusi adat a 8,5 százalék. Ezzel hazánk az európai alsó-középmezőnyben helyezkedik el, kedvezőbb adatot produkálva a másik három visegrádi országnál. Közben az amerikai dollár inflációja is elérte mostanra a 8,5 százalékos szintet. Az általános pénzromlási trend folytatódni látszik, várhatóan tartós jegybanki beavatkozásokat, monetáris szigort maga után vonva, a stagfláció veszélyét hordozva.