Ezt a háborút sem a moralizálás dönti el, hanem a hideg hatalmi realitások

Vajon Ausztria és Izrael is “a tömegsír békéjét” támogatják, csak azért, mert nem kívánnak fegyvereket szállítani Ukrajnának? Vagy csak a magyar álláspont morálisan “elítélendő”? Ez a háború akár az egyik fél egyértelmű vereségével zárul, akár valamilyen, az erőviszonyokat tükröző kompromisszummal, mindenképpen “befagyott konfliktust” hagy maga után. Oroszország pedig – szeretjük vagy gyűlöljük – geopolitikai tényező, a régió meghatározó hatalma marad. Semmi vágyvezéreltség nincs ebben, sőt, de jelen pillanatban nehéz reálisan elképzelni egy ukrán győzelmet. Egyáltalán mit tekinthetünk annak?

Az ukrán külügy illúziókat kerget, a háborús lázálom folytatódik

“Ukrajna háborús veresége, amelyet Orbán Viktor közvetve szorgalmaz, az orosz agresszió közvetlen fenyegetésével járna Magyarország és a magyarok számára” – írja az ukrán külügy. Ízlelgessük e sorokat! Most attól tekintsünk el, hogy Orbán Viktor és Magyarország geopolitikai súlyánál, gazdasági és katonai potenciáljánál fogva nyilván nem fogja eldönteni ezt a háborút. Ha a fején pörög, akkor sem.

Az európai jólét és a háború utáni konszenzus végét hozhatja el 2023

Orbán Viktor a mai (év végi) nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ország számára a 2023-as év fő céljai a háborúból való kimaradás, valamint az európai recesszióból való kimaradás lesznek. Az már látszik, hogy cseppet sem zökkenőmentes év előtt állunk, de vajon mennyire lehetnek reálisak ezek a célkitűzések?

A nyugati sajtó most hordozza körbe a “véres kardot”, az USA több erőfeszítést vár Európától

Az ukrajnai proxy háború alatt megszokhattuk, hogy a nyugati és az orosz sajtó is a másik (közvetlen vagy közvetett) hadviselő fél katonai, gazdasági tartalékainak kimerüléséről, a hátországban zajló negatív folyamatokról, végső soron kormánybukásokról és rezsimváltásról cikkezik. Putyin a létező összes halálos betegséggel küzd (vagy már meg is halt, és egy dublőr helyettesíti), Biden pedig a demencia végső stádiumában van, akit amúgy is a deep state mozgat. Alig marad a tömbökön belül publikus felület a kritikusan korrekt elemzéseknek, így mindig üzenetértékű, ha a “hazai” sajtóban megjelenik olyan információ, vélemény, ami belső problémákról árulkodik. Így volt ez a napokban is: a The New York Times írt arról, hogy a NATO-nak komoly gondot okoz, hogy újratöltse apadó fegyverkészleteit, miután komoly arzenált bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, és a háborúnak még messze van a vége.