Egy lépéssel közelebb az új, európai jobboldalhoz

Az EU föderalizálásának terve, amelyet az európai intézményes elit mellett az új német kormánykoalíció immár nyíltan a zászlajára tűzött, megteremtheti a maga politikai ellenpólusát, még ha a szuverenitáspárti erők koalíciója egyelőre nem is tud egy új, európai pártcsaládban, illetve közös EP-frakcióban intézményesülni. A nagy bejelentések helyett egy hosszabb, útkereséssel összekötött “násztáncra” számíthatunk. Egy lazább, ernyőszerű koordináció már rövid távon is tető alá hozható (ehhez már meg is van a szándéknyilatkozat), viszont csakis az együttműködés intézményesülése és a politikai nyomás ellenében aratott sikerek teremthetnek kellő politikai gravitációs erőt.

Márki-Zay új konzervatív pártot, Orbán új európai jobboldalt építene

Felpörgött a párt(család)építés: Márki-Zay Péter azt ígéri, hogy “még a választások előtt létrejön egy új konzervatív párt”, a Fidesz pedig egyes hírek szerint egy új, (nem centrista irányultságú) jobboldali képviselőcsoport alapításában vehet részt az Európai Parlamentben. Márki-Zay Péter lépése nemcsak egy hetedik pártszereplő ellenzéki koalíción belüli felépítését, egyúttal saját háttérbázisának erősítését célozza, hanem egyúttal kihívást is támaszt az önmeghatározása szerint szintén jobboldali (identitáselemeiben mára erősen kilúgozott) Jobbikkal szemben. Érdemes megjegyezni: ahogy korábban Gyöngyösi Mártonék, úgy a Márki-Zay által protezsált pártformáció is a “die Mitte” útját követő Európai Néppárt ajtaján kopogtatna. MZP európai körútján is egyeztetett az EPP vezetőivel, sőt, jelezte, hamarosan ismét találkozik Donald Tuskkal, az Európai Néppárt elnökével.

Marine Le Pen látogatása inkább az üzenetérték miatt fontos a magyar kormánynak

Orbán Viktor a mai napon a francia Nemzeti Tömörülés elnökét fogadta Budapesten. A sajtóban futó “szélsőjobboldali” jelzőt nyugodtan elhagyhatjuk, mert Marine Le Pen pártja ideológiai értelemben már akkor sem számított annak, amikor még euro- és eurozóna-szkeptikus húrokat pengetett. Az apjának, Jean-Marie Le Pennek valóban szélsőségbe hajló irányvonalával szakító politikus jó ideje a “néppártosodás” útján halad, amit jól jelez az is, hogy a Nemzeti Tömörüléstől jobbra álló kihívó is feltűnt a színen. Orbán Viktor 2019 májusában az osztrák Kleine Zeitungnak adott interjújában ekképpen értékelt: “Franciaország laicista állam, ilyen Le Pen politikája is. Nem akarják, hogy előretörjön az iszlám. Prioritást látnak a keresztény kultúrában, védik a családot és a nemzetállamot. Én ezzel szimpatizálok, de a Néppártban ez kritikát vált ki, mert az EPP balra szeretne menni.” Már ebből is kitűnik, hogy az azóta az Európai Néppártból kilépett Fidesz leginkább a keresztény kultúra védelme, a bevándorlásellenesség, valamint az EU jövőjével összefüggésben a “Nemzetek Európája” koncepció mentén találhat kapcsolódási pontokat a francia jobboldallal.

Salvini lengyel és magyar szövetséggel számol az európai jobboldal “újraépítésében”

Korábban már írtam arról, hogy a Néppárt képviselő-csoportjából kilépő Fidesz az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), illetve az Identitás és Demokrácia (ID) frakciók tagszervezetei felé kacsingathat ha új, számára “otthonosabb” politikai közösséget kíván teremteni.