Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el

Megmenti a Jobbikot és a Párbeszédet a névváltoztatás?

Újrapozícionálás, identitáskeresés, létigazolás, hely a nap alatt és autonómia a DK-val szemben

“Rövid időn belül két ellenzéki párt is nevet változtatott: a Jobbik és a Párbeszéd kitette az irányjelzőket, de elemzők szerint ezek válságjelzőknek is tekinthetőek. A közelmúltban mindkét pártnak 1-2 százalékos támogatást mértek. A kérdés, hogy mit segít rajtuk, ha a nevük mellé teszik az értékvállalásukat.” Az Index újságírója engem is kérdezett.

“Megmenti a Jobbikot és a Párbeszédet a névváltoztatás?” olvasásának folytatása

Az ellenzék egy része ismét az EU-tagsággal kampányol

A kormánypárti szavazók között is többségben vannak a maradást pártolók, a Fidesz pedig nem a kilépésre, hanem a 2024-es EP-választásra készül

Kis ellenzéki perpatvar. Ezúttal az EU-tagságról tartandó népszavazás ötletén ugrott egymásnak az MSZP és a Momentum. A helyzet azért is pikáns, mert a parlamenti pártok közül a Mi Hazánkon kívül senki sem akar kilépni az unióból, legfeljebb megreformálni annak működését (ez a különbség az ún. eurorealizmus vagy puha euroszkepticizmus és a kemény euroszkepticizmus között).

“Az ellenzék egy része ismét az EU-tagsággal kampányol” olvasásának folytatása

Nagy előnnyel indul a Fidesz, bőven van hová gyengülnie

Ha be is zuhanna a kormánypártok népszerűsége, még mindig lehetőségük volna félidőben fordítani

Korábban már foglalkoztam azzal, hogy az elmúlt időszak költségvetési tartalékképzése érdekében meghozott korrekciók (megszorítások) már középhosszú távon is – a gazdasági kilátások, a fogyasztói bizalmi index, a választói közérzet negatív változásával – a kormánypártok népszerűségének csökkenését, a proteszthangulat erősödését hozhatják. Ugyanakkor a támogatottság erodálódása – egyes pártintézetek méréseivel szemben – nem látványos, az ellenzék pártjai pedig egyelőre alig képesek profitálni ebből.

“Nagy előnnyel indul a Fidesz, bőven van hová gyengülnie” olvasásának folytatása

Tusványosról és a “kevert fajúakról”

Figyelemfelkeltés, szimbolikus politizálás, migrációellenes kommunikáció, identitásháború, a Brüsszellel való vita áttematizálása, a Mi Hazánk növekedési lehetőségeinek bekorlátozása lehetett a miniszterelnök szándéka

Orbán Viktor tudatos kommunikátor, így valószínűtlen, hogy nyelvbotlás volt, amikor a “kevert fajú” kifejezést használta. Már csak azért is valószínűtlen, mert a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában négyszer is elhangzott ez a szóösszetétel. Más kérdés, hogy “faj” alatt mit értünk: antropológiai, etnokulturális fogalmat vagy éppen egy kollektivizáló, politikai-ideológiai meghatározást. A szövegkörnyezetből (tömeges migráció, európai kultúra védelme) kiderül, hogy az etnokulturális dimenzióról beszél a kormányfő.

“Tusványosról és a “kevert fajúakról”” olvasásának folytatása