Megenyhült Brüsszel, sikerrel járt az Orbán-Scholz tárgyalás? Nézzük az okokat!

Megérkeztek az első elemzések, amelyek arra a következtetésre jutnak, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök Olaf Scholz német szövetségi kancellárral való, berlini tárgyalása és a hazánk számára, a korrupcióellenes harcra az EU által adott türelmi idő (vagyis az uniós források lehívhatósága) között közvetlen összefüggés van. Nos, miközben naivitás volna azt gondolni, hogy a német kormány befolyása nem mérvadó bizonyos, európai szintű, stratégiai döntésekben, mégis túlzó leegyszerűsítés így interpretálni a történteket. Már csak azért is, mert maga a magyar kormányfő fogalmazott úgy a Cicero rendezvényén, hogy bár nem sokat ért el, de élvezte a beszélgetést.

Navracsics karrierje múlhat az EU-források lehívásának sikerén

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter az év második felére várja az Európai Bizottsággal való megállapodást, vagyis a “brüsszeli pénzcsap” újranyitását. Ha idén nem születik meg a kompromisszum (miként a “lengyel vezérhajó” esetében), számottevő forrásmennyiségtől eshetünk el. Ez egyfelől komoly devizakiesést jelent, másfelől a fejlesztések, beruházások visszafogásának, vagyis a gazdasági növekedésnek az érzékelhető csökkenését. Ráadásul egy európai stagflációs vagy affelé tendáló helyzetben, ahol a magyar költségvetésre egyébként is nagy restrikciós nyomás nehezedik.

A magyar kormány érzékeny pontra tapintott, a Bizottság politikai játszmát folytat

Már a HVG is arról ír, hogy politikai zsarolási eszközzé vált a helyreállítási alapból való pénzeszközök lehívhatóságának kérdése. Vagyis azért halogatja az Európai Bizottság a magyar gazdasági újraindítási program elfogadását, hogy – a gazdasági céloktól függetlenül – “gender-háborút” vívjon a magyar kormánnyal. Eközben a Bizottság azt igyekszik cáfolni, hogy LMBTQ-aktivistákkal kívánnák megoldani az óvodai/iskolai “érzékenyítést”.

Mostanra elmérgesedett a kormány és az EU viszonya, ami elfogultságot von maga után

Az uniós intézmények és a magyar kormány közötti jogállamisági vita nem újkeletű. A 2010-es kormányváltást követő évben, a magyar soros elnökség idején már javában zajlott a médiatörvényt övező polémia, a következő 10 évet pedig újabb és újabb konfliktusok határozták meg, amelyek a Sargentini-jelentésig, a 7. cikk szerinti eljárás megindításáig, illetve a Fidesz és az Európai Néppárt szakításáig vezettek.