A nagy testvér árnyékából nehéz kilépnie a német-francia tandemnek

Olaf Scholz egyre vékonyabb jégen lépked: a koalíciós partner Zöldek (akik a külügyi tárcát is viszik) követelései erősebb háborús bevonódást jelentenének Németország számára, amit a szövetségi kancellár igyekszik elkerülni. A koalíciós feszültséget a külső (főként amerikai) nyomás és az ellenzéki CDU háborúpárti álláspontja teszi különösen veszélyessé a szociáldemokraták számára. Miközben Scholz Macron francia elnökkel együtt győzködi Zelenszkijt arról, hogy az ukrán elnök legyen nyitott a béketárgyalások megkezdésére, a német kancellár igyekszik az amerikaiak következő követelésének, a Kínával való kereskedelmi háborúnak és szankcióknak elébe menni. Scholz szerint Kína deklarálta Németországnak, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak, miközben az USA ennek ellenkezőjéről nem mutatott be meggyőző bizonyítékokat.

A papírtigris esete a kínai sárkánnyal

Nem először olvasom, hogy Németország most már tényleg bekeményít Kínával szemben, mert aggasztják az emberi jogi jogsértések. Emellett az EU többedszer üzen szimbolikusan hadat a kínai befolyásnak Európában. Akkor most kezeljük ezeket helyiértékükön, mint minden hangzatos, nyugati propaganda-véleményt. Hogy ez mennyire igaz, arról többek közt ITT is olvashatunk. Először is, Kína nem egy partikuláris szereplő a nemzetközi politikában és a transznacionális kapitalizmus globális rendszerében, hanem egy ébredő szuperhatalom, amely már nemcsak afrikai, délkelet- és belső-ázsiai országok elsődleges külgazdasági partnere, de többek között Németországé is.

Mit adott nekünk a politika? 2021 értékelése 5+1 pontban

Év végi összefoglaló, amelyben az Index újságírójának értékeltem a 2021-es esztendő legmeghatározóbb belpolitikai történéseit.

Rossz lóra tesz, aki nem törekszik kiegyensúlyozott kapcsolatra Kínával

Kína már nem csupán a világ legnépesebb országa a maga 1,4 milliárd fős lakosságával, de évek óta a világ legnagyobb iparával rendelkező országa; övék a legnagyobb hadsereg, amely technológiai szempontból is jelentős ugráson megy éppen át. Néhány éven belül elképzelhető, hogy Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, a kínai techszektor mérete pedig 2035-re megelőzheti az Egyesült Államokét – összegzi a Portfolio cikke. Az ázsiai hatalom megkerülhetetlen tényező mind a világpolitikában és világgazdaságban, mind az európai kontinensen. A hazai ellenzék 2021-ben mégis “hadat üzent” Kínának.