Néhány gondolat az államfőválasztás körüli vitáról

Jövőre lejár Áder János hivatali ideje. A kormányoldal még a jövő tavaszi országgyűlési választás előtt új köztársasági elnököt választana. Ezt az ellenzék sérelmezi, ők ugyanis a parlamenti választást követően, az új összetételű Országgyűlés kezébe adnák az államfő megválasztásának lehetőségét. Egyes ellenzéki pártok közvetlen államfőválasztást szorgalmaznak (ehhez alkotmányozó többség kellene), Magyar György, az “Államfő-előválasztási Előkészítő Bizottság” elnöke pedig ebben a kérdésben is előválasztást szorgalmaz, ami a jelek szerint megvalósulhat.

Milyen köztársasági elnök lenne Trócsányi László?

Magyarország kormányformája szerint parlamentáris demokrácia, ahol a (képviseleti úton választott) köztársasági elnöknek leginkább protokolláris szerepe van – szemben a félelnöki, elnöki rendszerekkel. Ez akkor is így van, ha időnként, leginkább kohabitáció idején (amikor az államfő és a regnáló kormány nem ugyanannak a parlamenti többségnek köszönheti a megválasztását) időnként önjáróbb, konfrontatívabb elnöki magatartást is tapasztalhatunk. Így volt ez például Göncz Árpád és az Antall-kormány viszonyában (pl. a taxisblokád idején) vagy az alkotmányjogi aktivizmussal szerepfelfogását részleges kiterjesztő Sólyom László köztársasági elnöksége alatt, aki felvállalta a konfliktust az akkori, Gyurcsány-kormánnyal (pl. amikor az őszödi beszédet követően a kormányfő távozása mellett foglalt állást vagy amikor nem volt hajlandó kitüntetni az egykori “pufajkás” Horn Gyulát).