Egyelőre semmi nem utal egy esetleges külpolitikai fordulat előkészítésére

Orbán Viktor évértékelőjének értékelései során hallottam olyan elemzői véleményt, ami arról szólt, hogy a Fidesz az eddigi külpolitikája áthangolását fontolgathatja – különösen az orosz-ukrán háború kapcsán vitt irányvonal módosulhat. Nos, sem a miniszterelnök külképviseleti vezetőknek tartott eligazítása, sem a frakcióülésen elhangzott iránymutatása nem tükröz ilyen jellegű szándékot. Orbán Viktor csupán addig ment el, amit már korábban, a V4-kormányfők találkozóján is megfogalmazott: a stratégiai célokban (Oroszország ne jelentsen veszélyt Európa számára, Ukrajna szuverenitása, integritása megőrzendő) egyetértés van a nyugati és közép-európai NATO-partnerekkel, ugyanakkor az eszközökben (mivel érhető el a béke) már nincsen.

Miről szólhat majd Orbán Viktor jövő szombati évértékelője?

A miniszterelnök beszédének központi üzenete a “válságok kora” lehet, vagyis az, hogy egy, a korábbinál jóval kiszámíthatatlanabb világban élünk, ami mindannyiunktól nagyobb áldozatvállalást követel. A fenyegetettségre a leghatásosabb válasz a hatékony válságkormányzás, a nemzeti önérdekkövetés, aminek gazdasági, szociális és külpolitikai aspektusai is vannak. Az elmúlt időszak makrogazdasági, pénzügyi kihívásaira reflektálva a kormányfő kitérhet a gazdaság állapotára, beleértve a foglalkoztatási adatokat, az infláció elleni küzdelmet, a gazdasági növekedés/recesszió kilátásait, a külföldi beruházásokat, ezek nemzetgazdasági stratégiába illeszthetőségét (közvetve érintve a debreceni akkumulátorgyár körüli konfliktust is). Ehelyütt a szankciós politika, a “háborús infláció” és a külföldi beavatkozási kísérletek egyaránt előkerülhetnek.

Nagy előnnyel indul a Fidesz, bőven van hová gyengülnie

Korábban már foglalkoztam azzal, hogy az elmúlt időszak költségvetési tartalékképzése érdekében meghozott korrekciók (megszorítások) már középhosszú távon is – a gazdasági kilátások, a fogyasztói bizalmi index, a választói közérzet negatív változásával – a kormánypártok népszerűségének csökkenését, a proteszthangulat erősödését hozhatják. Ugyanakkor a támogatottság erodálódása – egyes pártintézetek méréseivel szemben – nem látványos, az ellenzék pártjai pedig egyelőre alig képesek profitálni ebből.

Ma Franciaországra és Szlovéniára lesz érdemes figyelni

Mindkét országban választást tartanak. A francia elnökválasztás második fordulója (amelyben a hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron esélyesebb a győzelemre) nagy hatással lesz az EU jövőjére, beleértve a magyar külpolitika mozgásterét is. Bár az Orbán-kormányok idáig képesek voltak pragmatikus együttműködésre a centrista, szociálliberális Macronnal is, a Nemzeti Tömörülés elnökének, Marine Le Pennek az Európa- és nemzetállam-képe közelebb áll a Fideszéhez.