Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el

Megmenti a Jobbikot és a Párbeszédet a névváltoztatás?

Újrapozícionálás, identitáskeresés, létigazolás, hely a nap alatt és autonómia a DK-val szemben

“Rövid időn belül két ellenzéki párt is nevet változtatott: a Jobbik és a Párbeszéd kitette az irányjelzőket, de elemzők szerint ezek válságjelzőknek is tekinthetőek. A közelmúltban mindkét pártnak 1-2 százalékos támogatást mértek. A kérdés, hogy mit segít rajtuk, ha a nevük mellé teszik az értékvállalásukat.” Az Index újságírója engem is kérdezett.

“Megmenti a Jobbikot és a Párbeszédet a névváltoztatás?” olvasásának folytatása

Az ellenzéki koalíció közös listaállítása körüli nyitott kérdésekről beszéltem az Index megkeresésére

A közös lista élén szereplő húzóneveken túl az is üzenetértékű, hogy a közös miniszterelnök-jelölt kérései közül hányat (nem) voltak hajlandók teljesíteni az összefogáspártok

TIPP: Engem elemzőként a cikk végén, a politikusi nyilatkozatok után idéz a cikk szerzője. A listaállításról való, gyakran nyilvánossá váló viták, az ellenzéki szereplők által önmaguk számára eredetileg kitűzött határidőhöz képesti csúszás elsősorban azt mutatja, hogy egy nehéz tárgyalássorozat eredményeképpen születő kompromisszumról kell beszélnünk. Nem éppen optimális, hogy a választási évre, gyakorlatilag a kampánykezdetre csúszott át a listáról való egyeztetések nyilvános koccanásoktól sem mentes betetőzése. Az eljárási határidők tekintetében viszont még időben vannak a szereplők, hiszen a pártlistát legkésőbb február 26-án 16 óráig kell bejelenteni. Ezzel aligha várnak az utolsó pillanatig.

“Az ellenzéki koalíció közös listaállítása körüli nyitott kérdésekről beszéltem az Index megkeresésére” olvasásának folytatása

Az ellenzékváltás mítosza hivatalosan is megdőlt

A kormányváltás erősen bizonytalan, az ellenzékváltás az összefogáson kívülről indulhat el április 3. után

“Egységesen utasították el Márki-Zay kérését, miszerint a Mindenki Magyarországért Mozgalom politikusai felkerüljenek a közös ellenzéki listára. Ettől még Márki-Zay Péter MMM-es támogatói valamely ellenzéki párt kvótájának terhére a listára kerülhetnek, de külön kvótát nem kapnak a pártoktól.” – írja a Telex. A második opciót egyébként jórészt beárazta az a körülmény, hogy a listán való osztozkodásra az előválasztás egyéni jelölti eredményeinek, a mért párttámogatottságnak és az egyes választókerületek nyerhetőségének tükrében egyfajta kompenzációs lehetőségként tekintenek a hatok. Tehát gesztusok helyett az erősorrend felállítása, a résztvevő pártok mandátumainak maximalizálása a cél. A frakciófegyelem egyébként is köti majd a “társutas” szereplőket.

“Az ellenzékváltás mítosza hivatalosan is megdőlt” olvasásának folytatása

Az MSZP leginkább a Trónok Harca Frey-házához hasonlít

Mostanra a támogatás megadása sokkal inkább érdeke a korlátozott mozgósításra képes, baloldali kispártoknak, mint Márki-Zay kampányának

Most, hogy az MSZP is beállt Márki-Zay Péter mögé (kényelmes kivárást követően), okkal számíthatunk arra, hogy az LMP is felülvizsgálja korábbi álláspontját. A Párbeszéd társelnökének, az MSZP-P és LMP miniszterelnök-jelöltjének visszalépésekor még úgy tűnt, az “el nem kötelezettek” csoportját erősítik majd a szocialisták is, majd miután elindult az endorsement-verseny, rájöttek, hogy egy kétszereplős vetélkedésben igen nehéz “harmadikutas” álláspontra helyezkedni, hiszen nemcsak értelmetlen (egyéni szimpátianyilvánítások), de nem is kifizetődő (a párt szavazói elvárják, még ha nem is feltétlenül veszik figyelembe az orientálást).

“Az MSZP leginkább a Trónok Harca Frey-házához hasonlít” olvasásának folytatása