Sem váratlan, sem arányos nem volt az újabb, jogállamisági szankció

Nehéz a kialakult helyzetet önmagában (kontextusból kiragadva) értelmezni, hiszen most már jó ideje állandó politikai kötélhúzás zajlik a magyar kormány és az Európai Bizottság között (az Európai Parlamentet hagyjuk is, hiszen ott pártcsaládok szerint ülnek a képviselők, és természeténél fogva egy pártpolitikai plénumról beszélhetünk, ami időnként erős nyomás alatt tartja a Bizottságot is). Azt is tudjuk, hogy a magyar kormány megítélése nem a legkedvezőbb Brüsszelben, és eleve gyanakvás övez minden itthoni intézményi átalakítást, amely mögött korrupciós kitettséget és/vagy hatalomtechnikai szándékokat látnak. “Politikai zsákmányrendszer” persze máshol is van (pl. amíg működött a proporcionális rendszer Ausztriában, elég mély merítése is volt, mégsem kiáltott senki a jogállamiságért).

Versenyképes modellváltás vagy épülő deep-state?

Elveszíti-e “közpénz jellegét” az alapítványokba kiszervezett közvagyon? Garanciát jelent-e a hatékonyabb, versenyképesebb működésre az alapítványi forma? Érvényesíthető-e az intézményi autonómia (pl. a felsőoktatásban), ha a kuratóriumok személyi összetételében, vezetésében megfigyelhető a pártpolitikai kötődés? Az államháztartási törvény hatálya alóli kikerülés általánosságban kevesebb állami (kormányzati) beleszólást jelent-e, vagy kevesebb beleszólást az épp aktuális kormányzatnak (“deep-state” probléma).

Stumpf István nagy visszatérése a kormányzati politikába

Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a Századvég Alapítvány volt elnöke, volt alkotmánybíró a kormányzati politikába való visszatérése apropóján adott interjút. Ő az a személy, akinek az értékrendjét, politikafelfogását jellemzően az első Orbán-kormány (“a polgári kormány”) irányvonalával szokás rokonítani, s ekképp az elmúlt években ha megszólalt közéleti kérdésekben, azt jellemzően a kimért kritika hangján tette.

Az SZFE-ügy szimbólummá vált, lecsengés helyett egyre terebélyesedik

Néhány, az elmúlt napokban elhangzott megnyilatkozás kormányzati, kormányközeli körökből az SZFE-ügy kapcsán: “Az egyetemisták nyugodtan tüntethetnek, senki nem fogja kilőni a szemüket”; “azok, akik most tüntetnek, azért demonstrálnak, mert megszűnt az állami felügyelet”; “az egyetemet a ’70-es évektől kezdve kisajátította magának egy baráti társaság – rokonok, üzletfelek -, és ezek ülnek rajta a mai napig”; “micsoda erők állnak a háttérben, amik megakadályozzák azt, hogy bárminemű párbeszéd, bárminemű nyitás megtörténjen”.