Az új német kormány várhatóan szakít majd a Merkel-féle külpolitikai pragmatizmussal

“Kiderült, hogy a magyaroknak és más közép-európaiaknak a haza immanens, a nemzet origó, hazaszeretet nélkül nincs egészséges érzelmi élet. Kiderült, hogy a németek az európai civilizáció másik ösvényén haladnak, valamiféle posztkeresztény és posztnemzeti állapot felé” – olvasható az Orbán Viktor nevével jegyzett, a miniszterelnok.hu oldalon megjelent írásban, amely a hivatalából holnapután távozó Angela Merkelt búcsúztatja. A kormányfő harcostársának nevezi a Németországot 2005 óta vezető kancellárt, ugyanakkor megjegyzi: a kettejük politikája közötti törést a migrációs válság 2015-ös berobbanása és annak utóélete jelentette.

Marine Le Pen látogatása inkább az üzenetérték miatt fontos a magyar kormánynak

Orbán Viktor a mai napon a francia Nemzeti Tömörülés elnökét fogadta Budapesten. A sajtóban futó “szélsőjobboldali” jelzőt nyugodtan elhagyhatjuk, mert Marine Le Pen pártja ideológiai értelemben már akkor sem számított annak, amikor még euro- és eurozóna-szkeptikus húrokat pengetett. Az apjának, Jean-Marie Le Pennek valóban szélsőségbe hajló irányvonalával szakító politikus jó ideje a “néppártosodás” útján halad, amit jól jelez az is, hogy a Nemzeti Tömörüléstől jobbra álló kihívó is feltűnt a színen. Orbán Viktor 2019 májusában az osztrák Kleine Zeitungnak adott interjújában ekképpen értékelt: “Franciaország laicista állam, ilyen Le Pen politikája is. Nem akarják, hogy előretörjön az iszlám. Prioritást látnak a keresztény kultúrában, védik a családot és a nemzetállamot. Én ezzel szimpatizálok, de a Néppártban ez kritikát vált ki, mert az EPP balra szeretne menni.” Már ebből is kitűnik, hogy az azóta az Európai Néppártból kilépett Fidesz leginkább a keresztény kultúra védelme, a bevándorlásellenesség, valamint az EU jövőjével összefüggésben a “Nemzetek Európája” koncepció mentén találhat kapcsolódási pontokat a francia jobboldallal.

Orbán a német sajtóban értelmezte a magyar jogállamisági vita természetét

Orbán Viktor a Stern című német hírmagazinnak adott interjút. Ahogy az várható egy nyugati sajtótermék esetében, a kérdések fő csapásiránya az európai politika (EU-hoz való viszony), illetve a magyar jogállamiság helyzete. A miniszterelnök a magyar kormány uniós intézményekhez való viszonyát a szuverenitás őrzésével (“birodalmak elleni küzdelem” történelmi élménye), ugyanakkor az EU-ban stabilitást és a biztonságot kereső Magyarország képével helyezte kontextusba.

A járvány második hulláma mellett az iszlamista terror is rárúgta az ajtót Európára

A COVID mellett az újabb terrorhullám (Párizs, Nizza, Bécs) is rámutat arra: a nyitott határok – nyitott társadalom doktrínája minden korábbinál erősebb nyomás alatt áll. Miközben a Nyugat az elmúlt évtizedekben alámerült az önostorozásban (pl. Obama 2009-es “bocsánatkérő körútja”) és az “intézményes rasszizmus” fantomjával hadakozik, közben saját hátországa válik a hasonló, szörnyű támadások és az erőszakmentes hódítás frontállamaivá.