Megenyhült Brüsszel, sikerrel járt az Orbán-Scholz tárgyalás? Nézzük az okokat!

Megérkeztek az első elemzések, amelyek arra a következtetésre jutnak, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök Olaf Scholz német szövetségi kancellárral való, berlini tárgyalása és a hazánk számára, a korrupcióellenes harcra az EU által adott türelmi idő (vagyis az uniós források lehívhatósága) között közvetlen összefüggés van. Nos, miközben naivitás volna azt gondolni, hogy a német kormány befolyása nem mérvadó bizonyos, európai szintű, stratégiai döntésekben, mégis túlzó leegyszerűsítés így interpretálni a történteket. Már csak azért is, mert maga a magyar kormányfő fogalmazott úgy a Cicero rendezvényén, hogy bár nem sokat ért el, de élvezte a beszélgetést.

Novák Katalin olyan gesztusokat tehet, amelyre a kormánynak arcvesztés nélkül nincs lehetősége

A köztársasági elnök hivatalát semmi nem köti, hogy az ország protokolláris képviseletét, saját diplomáciai törekvéseit szorosan összehangolja a mindenkori kormány külügyi, külgazdasági, Európa-politikai célrendszerével. Novák Katalin már hivatalba lépése óta megszólalásaival és hivatalos külföldi látogatásaival a kormány érdekeinek megfelelő, ám a kormány gyakran konfrontatív kommunikációjával szemben konszolidáltabb üzeneteket fogalmaz meg. A nemzetközi kapcsolatok realista iskolája és a cserealku-diplomáciát érvényesítő, vegytiszta pragmatizmus helyett értékorientáltabb, a nemzetközi közösség és média füleiben jobban csengő hangnemben beszél együttműködésről, Magyarország helyéről, kormányközi kapcsolatokról, illetve az orosz-ukrán háborúról. Érezhető egyfajta, országimázst javító, egyértelműen Nyugat-orientált külpolitikai aktivizmus az új államfő részéről.

Az új német kormány várhatóan szakít majd a Merkel-féle külpolitikai pragmatizmussal

“Kiderült, hogy a magyaroknak és más közép-európaiaknak a haza immanens, a nemzet origó, hazaszeretet nélkül nincs egészséges érzelmi élet. Kiderült, hogy a németek az európai civilizáció másik ösvényén haladnak, valamiféle posztkeresztény és posztnemzeti állapot felé” – olvasható az Orbán Viktor nevével jegyzett, a miniszterelnok.hu oldalon megjelent írásban, amely a hivatalából holnapután távozó Angela Merkelt búcsúztatja. A kormányfő harcostársának nevezi a Németországot 2005 óta vezető kancellárt, ugyanakkor megjegyzi: a kettejük politikája közötti törést a migrációs válság 2015-ös berobbanása és annak utóélete jelentette.

Az új, föderalista német kormány ismét nekifutna az európai alkotmányozásnak

Az új, Olaf Scholz (SPD) vezette német szövetségi kormánytól (ha megalakul) a magyar kormány nem sok jót remélhet. Még egy CDU vezette koalíciótól is elsősorban Armin Laschet konszenzuskeresése okán lehetett volna némi visszafogottságot várni, de ott sem sokat – tekintettel a két jobboldali pártszövetség (a Fidesz-KDNP és a CDU-CSU) közötti ideológiai távolságra, valamint az európai politika napirendjén szereplő, vitás pontokra. A “jelzőlámpa-koalíció” (SPD-FDP-Zöldek) viszont szinte minden jelentős, Európa jövőjét meghatározó kérdésben más agendát követ, mint a magyar kormány.