Kormányátalakítást hozhat a német védelmi miniszter bukása

Lemondott a német védelmi miniszter, akit teljesen jogosan bíráltak a Bundeswehr siralmas állapota miatt. Németország esetében ugyanis nemcsak a koalíciós kormányon belüli politikai sakkjátszma és a(z) amerikai NATO-akarat függvénye, hogy mekkora támogatást képes nyújtani most éppen Ukrajna irányában, hanem – a fejlett védelmi ipar ellenére – a hadsereg állapotáé is. Az pedig nincsen jó bőrben, köszönhetően annak, hogy a szövetségi kormányokban a védelmi tárca hagyományosan “mostohagyerek” (a ’68-as szellemi generáció szemében a védelmi képességek komolyan vétele egyenlő a német militarizmus újjáéledésének rémével, meg szavazatszerzés céljából nem is kifizetődő). Ráadásul egy ideje szokássá vált “kvótanőket” állítani a védelmi minisztérium élére, akiknek legtöbbször semmiféle tapasztalatuk nincsen a témában, de azért jól mutat, hogy még egy női miniszter van.

A papírtigris esete a kínai sárkánnyal

Nem először olvasom, hogy Németország most már tényleg bekeményít Kínával szemben, mert aggasztják az emberi jogi jogsértések. Emellett az EU többedszer üzen szimbolikusan hadat a kínai befolyásnak Európában. Akkor most kezeljük ezeket helyiértékükön, mint minden hangzatos, nyugati propaganda-véleményt. Hogy ez mennyire igaz, arról többek közt ITT is olvashatunk. Először is, Kína nem egy partikuláris szereplő a nemzetközi politikában és a transznacionális kapitalizmus globális rendszerében, hanem egy ébredő szuperhatalom, amely már nemcsak afrikai, délkelet- és belső-ázsiai országok elsődleges külgazdasági partnere, de többek között Németországé is.

Visszatérhet a geopolitikai szemlélet az európai politikai gondolkodás főáramába

Az orosz-ukrán háború ismét felértékelte az európai politikában a geopolitikai szemléletmódot, ezzel együtt egy közös, európai hadsereg felállításának szükségességét, mint a kollektív védelem, a nemzetközi stabilitás és az európai szuverenitás eszközét. Közös európai hadsereg létrehozásáról beszélnek a föderalisták és egyúttal a “nemzetek Európájában” gondolkodó 4szuverenisták is. Ezt szorgalmazza Macron és Orbán, a Fidesz és a Momentum is. De miről is szól ez a vita?

Megenyhült Brüsszel, sikerrel járt az Orbán-Scholz tárgyalás? Nézzük az okokat!

Megérkeztek az első elemzések, amelyek arra a következtetésre jutnak, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök Olaf Scholz német szövetségi kancellárral való, berlini tárgyalása és a hazánk számára, a korrupcióellenes harcra az EU által adott türelmi idő (vagyis az uniós források lehívhatósága) között közvetlen összefüggés van. Nos, miközben naivitás volna azt gondolni, hogy a német kormány befolyása nem mérvadó bizonyos, európai szintű, stratégiai döntésekben, mégis túlzó leegyszerűsítés így interpretálni a történteket. Már csak azért is, mert maga a magyar kormányfő fogalmazott úgy a Cicero rendezvényén, hogy bár nem sokat ért el, de élvezte a beszélgetést.