Egyelőre semmi nem utal egy esetleges külpolitikai fordulat előkészítésére

Orbán Viktor évértékelőjének értékelései során hallottam olyan elemzői véleményt, ami arról szólt, hogy a Fidesz az eddigi külpolitikája áthangolását fontolgathatja – különösen az orosz-ukrán háború kapcsán vitt irányvonal módosulhat. Nos, sem a miniszterelnök külképviseleti vezetőknek tartott eligazítása, sem a frakcióülésen elhangzott iránymutatása nem tükröz ilyen jellegű szándékot. Orbán Viktor csupán addig ment el, amit már korábban, a V4-kormányfők találkozóján is megfogalmazott: a stratégiai célokban (Oroszország ne jelentsen veszélyt Európa számára, Ukrajna szuverenitása, integritása megőrzendő) egyetértés van a nyugati és közép-európai NATO-partnerekkel, ugyanakkor az eszközökben (mivel érhető el a béke) már nincsen.

Az Iránytű Intézetnek tulajdonított mérési adatok az ellenzéken belüli politikai játszmázásra utalnak

A tegnapi bejegyzésemben írtam: »Más kérdés, hogy ilyen kedvezőtlen számokat egy kampány közben egy megbízott pártintézet vagy egy összehangolt kampánygépezet nem hoz ki. Annak, hogy mégis körbejárhatta a “belső kutatás” az ellenzéki sajtót az egyik lehetséges oka a politikai játszmázás, az ellenzéken belüli erőviszonyok formálása. S mivel az előválasztást követő, ellenzéki “csodavárás” Márki-Zay Péter személyéhez köthető, így a mostani eredmények az ő “kapitányságának” eredményességét kérdőjelezik meg.« Márki-Zay Péter éles reakciója érthető: a Jobbikhoz köthető Iránytű Intézet (vagy annak megrendelője) épp az előválasztási versengés alatt (amikor Jakab Péteréknek fontos volt Márki-Zay gyengítése) tartotta fontosnak lemérni, publikussá tenni, hogy a felmérésük szerint Lázár János legyőzné MZP-t a Csongrád-Csanád megyei 4. számú egyéni választókerületben.

A V4-ek egymásra vannak utalva, de nem mindig mozognak egy hullámhosszon

Szijjártó Péter szerint “ha a visegrádi négyek egy ország lenne, akkor az lenne az EU második legnagyobb országa és harmadik legnagyobb piaca, illetve a G20-ak közé tartozna”. Orbán Viktor is hasonló megállapításokat tett korábban, például az Angela Merkellel közös sajtótájékoztatóján,2018 júliusában: “a négy V4-es országnak a kereskedelmi volumene Németországgal, az 50 százalékkal magasabb, mint a német-francia kereskedelmi volumen, és a V4-Németország kereskedelmi volumennek csak egyharmada a német-olasz”. Az efféle kijelentések üzenete, hogy a Visegrádi Együttműködés az európai politika fajsúlyos szereplőjeként, hatalmi pólusaként kezelendő. De vajon önálló pólust alkotnak-e a V4-ek az EU-n belül, s közös fellépés nélkül képesek-e nyomást gyakorokni? Schiffer András nemrég Márki-Zay Péter kijelentése kapcsán megjegyezte: “aki nem akarja a V4-eket nyomásgyakorlásra felhasználni, az feladja a magyar érdekeket”.

Valami nagyon szétcsúszott az Egyesült Államokban

Függetlenül attól, mit gondolunk arról, hogy van-e rendszerszintű rasszizmus” az Egyesült Államokban, illetve George Floyd halála mennyiben köszönhető a rendőri brutalitásnak és mennyiben saját drogfüggősége miatti általános fizikai állapotának, illetve a hatósági intézkedés során tanúsított magatartásának, annak bizonyosan üzenetértéke van, ahogy a politika kezeli a Chauvin-pert.