Mosolydiplomácia és érdekkijárás

Az utcai demonstrációk ellenére a kormánynak egyelőre nem kell félnie az ellenzéktől. A legfrissebb időközi önkormányzati választások eredményei ezt ismét alátámasztani látszanak. Emlékezetes: a Fidesz-KDNP jelöltjei sorra nagy többséggel nyerik az időközi választásokat, miközben az ellenzék gyakran független jelöltek mögé áll be. Korábban már írtam: a kormány számára a legnagyobb kihívást nem az ellenzék támasztja, hanem a gazdasági körülmények kedvezőtlen változása: a magas infláció és a szükséges költségvetési korrekciók (megszorítások).

Az önkormányzatok politikai zsarolása nem új keletű a magyar politikában

Az önkormányzatok működési, fejlesztési támogatásokkal való kormányzati zsarolásának komoly hagyománya van. E gyakorlat miatt alakult ki az önkormányzati választásokon évtizedek óta gyakran hangoztatott “színre színt” logikája, aminek a lényege, hogy egy adott település lakói akkor járnak jól, ha az aktuális kormány politikai színezetének megfelelő pártállású önkormányzati vezetőket választanak.

Az iparűzési adó felezése az újabb felvonás a kormány és az ellenzéki önkormányzatok harcában

“Az iparűzési adó ugyanis nem segítség a vállalkozásoknak, hanem végső leszámolás az önkormányzatokkal” – jelentette ki a főpolgármester. A miniszterelnök tegnapi bejelentése óta pártállástól függően sokan többféleképpen értékelték az újabb intézkedések közül a legfontosabbnak mondható iparűzési adó-felezést. De mit lehet a politikai elemző szemszögéből elmondani?

A kormány a pénzt és paripát is elvenné a települési önkormányzatoktól

Ismét fókuszba kerültek az önkormányzatok és az önkormányzatiság. A fővárosi nyitással és közlekedés-szervezéssel kapcsolatos kérdések (Fürjes Balázs és Tarlós István javaslatai), a budapesti városvezetés kihagyása a Budapest 2030 fejlesztési terv előkészületeiből, a járványügyi információ-áramlási nehézségek (Karácsony-Miniszterelnökség-Operatív Törzs), illetve a települési önkormányzatoktól és fővárosi kerületektől való forráselvonás bőven szolgáltattak témát ehhez az elmúlt napokban. Semjén Zsolt éjszaka benyújtott törvényjavaslata különleges gazdasági övezetté nyilvánítaná a legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, munkahely-teremtő és -megtartó beruházások helyszínét és közvetlen környezetét. A gödi példa is mutatja, hogy ez a gyakorlat lehetőséget teremt arra, hogy a központi kormányzat átnyúljon az önkormányzatok feje felett, és forrásokat vonjon el, illetve feladat-és hatásköröket adjon át az egyébként régóta kiüresített megyei önkormányzati szintnek.