Megmenti a Jobbikot és a Párbeszédet a névváltoztatás?

“Rövid időn belül két ellenzéki párt is nevet változtatott: a Jobbik és a Párbeszéd kitette az irányjelzőket, de elemzők szerint ezek válságjelzőknek is tekinthetőek. A közelmúltban mindkét pártnak 1-2 százalékos támogatást mértek. A kérdés, hogy mit segít rajtuk, ha a nevük mellé teszik az értékvállalásukat.” Az Index újságírója engem is kérdezett.

Csak az a biztos, hogy Gyurcsány Ferenc rendíthetetlen

Az Index.hu újságírója kérdezett az ellenzéki pártok aktuális helyzetéről, kilátásairól. “Az április 3-i választások után a súlyos vereség ellenére elmaradt a hatpárti ellenzék vezetőinek lemondása. Végül eltérő okok miatt, de több helyen is történt, vagy történik változás.”

Az ellenzéki koalíció közös listaállítása körüli nyitott kérdésekről beszéltem az Index megkeresésére

TIPP: Engem elemzőként a cikk végén, a politikusi nyilatkozatok után idéz a cikk szerzője. A listaállításról való, gyakran nyilvánossá váló viták, az ellenzéki szereplők által önmaguk számára eredetileg kitűzött határidőhöz képesti csúszás elsősorban azt mutatja, hogy egy nehéz tárgyalássorozat eredményeképpen születő kompromisszumról kell beszélnünk. Nem éppen optimális, hogy a választási évre, gyakorlatilag a kampánykezdetre csúszott át a listáról való egyeztetések nyilvános koccanásoktól sem mentes betetőzése. Az eljárási határidők tekintetében viszont még időben vannak a szereplők, hiszen a pártlistát legkésőbb február 26-án 16 óráig kell bejelenteni. Ezzel aligha várnak az utolsó pillanatig.

Az MSZP leginkább a Trónok Harca Frey-házához hasonlít

Most, hogy az MSZP is beállt Márki-Zay Péter mögé (kényelmes kivárást követően), okkal számíthatunk arra, hogy az LMP is felülvizsgálja korábbi álláspontját. A Párbeszéd társelnökének, az MSZP-P és LMP miniszterelnök-jelöltjének visszalépésekor még úgy tűnt, az “el nem kötelezettek” csoportját erősítik majd a szocialisták is, majd miután elindult az endorsement-verseny, rájöttek, hogy egy kétszereplős vetélkedésben igen nehéz “harmadikutas” álláspontra helyezkedni, hiszen nemcsak értelmetlen (egyéni szimpátianyilvánítások), de nem is kifizetődő (a párt szavazói elvárják, még ha nem is feltétlenül veszik figyelembe az orientálást).