Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el

Az ellenzék egy része ismét az EU-tagsággal kampányol

A kormánypárti szavazók között is többségben vannak a maradást pártolók, a Fidesz pedig nem a kilépésre, hanem a 2024-es EP-választásra készül

Kis ellenzéki perpatvar. Ezúttal az EU-tagságról tartandó népszavazás ötletén ugrott egymásnak az MSZP és a Momentum. A helyzet azért is pikáns, mert a parlamenti pártok közül a Mi Hazánkon kívül senki sem akar kilépni az unióból, legfeljebb megreformálni annak működését (ez a különbség az ún. eurorealizmus vagy puha euroszkepticizmus és a kemény euroszkepticizmus között).

“Az ellenzék egy része ismét az EU-tagsággal kampányol” olvasásának folytatása

Karácsony sikerről beszél, pedig érdemes lenne “hurkot ismerő rókának” lennie

A főpolgármester által bejelentett siker valójában egy politikailag kötött pályát jelent a Karácsony-kampány számára, miközben a sínek melletti váltót továbbra is a kormánytöbbség kezeli

Az elmúlt napok fontos híre volt, hogy Karácsony Gergely népszavazási kérdései közül kettő is zöld lámpát kapott. “Az első siker: a Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyta a Fudan-népszavazási kérdésemet” – számolt be a főpolgármester. Mi állhat a siker mögött (azon túl, hogy a benyújtott kérdés formailag nyilván megfelelt a jogszabályi kritériumoknak). Ha ugyanis a választási bizottság működését vesszük alapul (és e tekintetben a 2010 előtti időszak sem jelent kivételt), akkor okkal gondolhatjuk azt, hogy az egyhangú támogatás mögött politikai szándék húzódik.

“Karácsony sikerről beszél, pedig érdemes lenne “hurkot ismerő rókának” lennie” olvasásának folytatása

Jogilag tét nélküli lesz-e a népszavazás?

Érvényes és eredményes ügydöntő népszavazás valóban jogalkotási kötelezettséget ír elő az Országgyűlésnek, de a plebiszcitum legitimáló szerepét is érdemes a referendum alkotmányjogi funkciója mellé helyezni

Orbán Viktor azt nyilatkozta a Kossuth Rádióban a kormány által kezdeményezett népszavazásról, hogy “a kérdés nem az, hogy érvényes lesz-e, mert a törvényünk már megvan”. Ellenzéki oldalról az elmúlt napokban gyakori érvként került elő, hogy a kérdésék egy része – függetlenül azok politikai tartalmától – technikailag okafogyottá vált, hiszen már hatályba lépett a vitatott törvény. Korábban én is írtam róla, hogy a közjogi érvényesség kérdésének nemcsak jogi, de politikai következményei vannak – annak függvényében, hogy mennyire tiszta helyzetet teremt, az mennyire lesz nyitott az interpretációra.

“Jogilag tét nélküli lesz-e a népszavazás?” olvasásának folytatása

A népszavazás árnyékában az ellenzék számára kulcskérdés, hogy reaktív szerepbe kerül-e

Ellenzéki oldalról a népszavazástól való távolmaradásra szólítás ugyan racionális, mégsem tűnik konzekvens álláspontnak

Egyrészt – miként az előző bejegyzésemben is írtam – az ellenzék számára nyilván az lenne a kívánatos, hogy érvénytelen legyen a népszavazás, így a távolmaradásra való felszólítás e tekintetben politikailag racionális lépés. Másrészt viszont nehéz azt kommunikálniuk, hogy nem fontos a téma, hiszen az elmúlt hetekben – egészen a Pegasus-ügyig – ez a kérdés tematizálta az ellenzéki sajtót. Most viszont “le kellene tekerniük” a témát, ami nem túl konzekvens, nem is könnyen kivitelezhető, hiszen erős trigger-hatása van.

“A népszavazás árnyékában az ellenzék számára kulcskérdés, hogy reaktív szerepbe kerül-e” olvasásának folytatása