A V4-ek egymásra vannak utalva, de nem mindig mozognak egy hullámhosszon

Szijjártó Péter szerint “ha a visegrádi négyek egy ország lenne, akkor az lenne az EU második legnagyobb országa és harmadik legnagyobb piaca, illetve a G20-ak közé tartozna”. Orbán Viktor is hasonló megállapításokat tett korábban, például az Angela Merkellel közös sajtótájékoztatóján,2018 júliusában: “a négy V4-es országnak a kereskedelmi volumene Németországgal, az 50 százalékkal magasabb, mint a német-francia kereskedelmi volumen, és a V4-Németország kereskedelmi volumennek csak egyharmada a német-olasz”. Az efféle kijelentések üzenete, hogy a Visegrádi Együttműködés az európai politika fajsúlyos szereplőjeként, hatalmi pólusaként kezelendő. De vajon önálló pólust alkotnak-e a V4-ek az EU-n belül, s közös fellépés nélkül képesek-e nyomást gyakorokni? Schiffer András nemrég Márki-Zay Péter kijelentése kapcsán megjegyezte: “aki nem akarja a V4-eket nyomásgyakorlásra felhasználni, az feladja a magyar érdekeket”.

Orbán ismét pástra lép az EU jövőjéről szóló vitában

2017 márciusában indított az Európai Bizottság összeurópai vitát az Európa jövőjéről szóló fehér könyv kapcsán, ugyanis a 2016-os Brexit-referendumot követően világossá vált, hogy az “egyre szorosabb unió” célja összeurópai szinten megkérdőjeleződött. Három évvel később, 2021. márciusában a Parlament, a Tanács és a Bizottság vezetői közös nyilatkozattal bocsátották útjára az európai polgárok bevonásával zajló vitasorozatot. Az Orbán-kormány kezdetektől fogva aktív szerepet játszik ebben a folyamatban – legyen szó a hivatalos diplomáciai csatornákról, a “konferencia-diplomáciáról” vagy éppen a különböző, nyugati lapokban egész oldalas hirdetésekben megjelenített 7 pontról. A magyar miniszterelnök ezúttal a szlovéniai Bledben tartandó Stratégiai Fórumon szólal majd fel.

Orbán aranykor helyett baljós árnyakat lát Európa egén

Orbán Viktor immár 22. alkalommal tartott évértékelőt. A hazai politikai életben ő honosította meg a műfajt a polgári kormányzás második évében (1999-ben), és láthatóan ezen a pályán sem cserélte még hatosra a „nyolcas számú mezt”. Már egy ideje, különösen a 2002-es vereséget követő évértékelő óta szóhasználatukban harciasabbak, üzeneteikben megosztóbbak ezek a beszédek, s a 2010-es kormányváltást követő időszakban új ellenségképek is megjelentek. A mostani értékelő e tekintetben is illeszkedett a sorba, és folytatta a múltidéző, absztraktból a konkrétumokra forduló, a politikai napirend alakításának kormányzati szándékát erősítő, eredményeket, teendőket és kihívásokat taglaló gyakorlatot.

Az EU-n kívül is van élet, de belül tágasabb Orbánnak

Miközben nyilvánvaló, hogy Orbán Viktornak és a Fidesznek nem áll szándékában kiléptetni Magyarországot az EU-ból (már csak gazdasági okokból sem) – dacára az ellenzék több, ezt állító (szerintem elhibázott) kommunikációs kísérletének, a kormányfő nem először fut bele (nyilván szándékosan) az “unión kívül is van élet” jellegű okfejtésbe. De miért?