Novák Katalin jelölése ügyes politikai lépés Orbán Viktor részéről

Októberben az – akkor még meglévő – ellenzéki köztársasági elnökjelölti előválasztási szándék kapcsán már írtam arról, hogy a jelenlegi parlamenti többség előtt semmiféle jogi akadály nincsen, hogy mihamarabb, amíg biztos parlamenti többsége van, új köztársasági elnököt választhasson. Ez politikailag teljesen racionális, a mostani ellenzék sem tenne mást hasonló helyzetben. A miniszterelnök mai bejelentése nyomán Novák Katalin lesz a kormánypártok államfőjelöltje. A miniszterasszony személyével összefüggésben korábban már felmerültek ilyen irányú találgatások, miután az ősszel tartott tisztújításon nem indult újra a Fidesz alelnöki posztjáért. Úgy tűnik, az első női köztársasági elnököt a maszkulin beállítottsággal, “parlamenti szexizmussal” gyakran megvádolt kormánypártok adhatják az országnak.

Néhány gondolat az államfőválasztás körüli vitáról

Jövőre lejár Áder János hivatali ideje. A kormányoldal még a jövő tavaszi országgyűlési választás előtt új köztársasági elnököt választana. Ezt az ellenzék sérelmezi, ők ugyanis a parlamenti választást követően, az új összetételű Országgyűlés kezébe adnák az államfő megválasztásának lehetőségét. Egyes ellenzéki pártok közvetlen államfőválasztást szorgalmaznak (ehhez alkotmányozó többség kellene), Magyar György, az “Államfő-előválasztási Előkészítő Bizottság” elnöke pedig ebben a kérdésben is előválasztást szorgalmaz, ami a jelek szerint megvalósulhat.

Milyen köztársasági elnök lenne Trócsányi László?

Magyarország kormányformája szerint parlamentáris demokrácia, ahol a (képviseleti úton választott) köztársasági elnöknek leginkább protokolláris szerepe van – szemben a félelnöki, elnöki rendszerekkel. Ez akkor is így van, ha időnként, leginkább kohabitáció idején (amikor az államfő és a regnáló kormány nem ugyanannak a parlamenti többségnek köszönheti a megválasztását) időnként önjáróbb, konfrontatívabb elnöki magatartást is tapasztalhatunk. Így volt ez például Göncz Árpád és az Antall-kormány viszonyában (pl. a taxisblokád idején) vagy az alkotmányjogi aktivizmussal szerepfelfogását részleges kiterjesztő Sólyom László köztársasági elnöksége alatt, aki felvállalta a konfliktust az akkori, Gyurcsány-kormánnyal (pl. amikor az őszödi beszédet követően a kormányfő távozása mellett foglalt állást vagy amikor nem volt hajlandó kitüntetni az egykori “pufajkás” Horn Gyulát).