Az április 3-i választás tétje összetettebb, a választói magatartás kiszámíthatatlanabb

Sokszor elhangzott az elmúlt hónapokban, hogy a 2022-es választási kampánynak – akár a kormányoldali kommunikáció részéről, akár általánosságban – nincs egyetlen központi témája, egyetlen fő tematikára építő tétadása (mint pl. a 2006-osnak a “jóléti rendszerváltás folytatása” vagy a “rosszabbul élünk, mint 4 éve”, a 2014-esnek a rezsicsökkentés és az újjászervezett állam megvédése vagy a 2018-asnak a migráció). Az április 3-i választás leginkább egy reaktív-intuitív tétet jelöl meg: a kormányzati válságkezelés teljesítményének választói értékelését, valamint azt a lakossági várakozást, miszerint a kormány maradása vagy egy kormányváltás nyújtana leginkább pozitív (gazdasági) perspektívát, szolgálná a stabilitás igényét egy rendkívül bizonytalan nemzetközi környezetben. A miniszterelnök nemzeti (ön)érdekkövetése, a “stratégiai nyugalom” erre az érzületre reflektálnak, miközben az ellenzék hazardírozással vádolja a kormányt.

A 2021-es év botrányainak politikai hatásairól

Az Indexen fog megjelenni az év végén egy évértékelő cikk, amelyben 5+1 pontban foglaltam össze a 2021-es év történéseit. A mai Blikkben pedig a 2021-es évet övező, közéleti botrányokról nyilatkoztam tegnap. Utóbbi kérdésnek külön aktualitást ad Az ördög ügyvédje közösségi oldalának tegnapi bejelentkezése, amelyben jövő év elejére újabb botrányokat ígér (függetlenül attól, mennyiben adhatunk hitelt neki).

Néhány gondolat az államfőválasztás körüli vitáról

Jövőre lejár Áder János hivatali ideje. A kormányoldal még a jövő tavaszi országgyűlési választás előtt új köztársasági elnököt választana. Ezt az ellenzék sérelmezi, ők ugyanis a parlamenti választást követően, az új összetételű Országgyűlés kezébe adnák az államfő megválasztásának lehetőségét. Egyes ellenzéki pártok közvetlen államfőválasztást szorgalmaznak (ehhez alkotmányozó többség kellene), Magyar György, az “Államfő-előválasztási Előkészítő Bizottság” elnöke pedig ebben a kérdésben is előválasztást szorgalmaz, ami a jelek szerint megvalósulhat.

Karácsony sikerről beszél, pedig érdemes lenne “hurkot ismerő rókának” lennie

Az elmúlt napok fontos híre volt, hogy Karácsony Gergely népszavazási kérdései közül kettő is zöld lámpát kapott. “Az első siker: a Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyta a Fudan-népszavazási kérdésemet” – számolt be a főpolgármester. Mi állhat a siker mögött (azon túl, hogy a benyújtott kérdés formailag nyilván megfelelt a jogszabályi kritériumoknak). Ha ugyanis a választási bizottság működését vesszük alapul (és e tekintetben a 2010 előtti időszak sem jelent kivételt), akkor okkal gondolhatjuk azt, hogy az egyhangú támogatás mögött politikai szándék húzódik.