A nagy testvér árnyékából nehéz kilépnie a német-francia tandemnek

Olaf Scholz egyre vékonyabb jégen lépked: a koalíciós partner Zöldek (akik a külügyi tárcát is viszik) követelései erősebb háborús bevonódást jelentenének Németország számára, amit a szövetségi kancellár igyekszik elkerülni. A koalíciós feszültséget a külső (főként amerikai) nyomás és az ellenzéki CDU háborúpárti álláspontja teszi különösen veszélyessé a szociáldemokraták számára. Miközben Scholz Macron francia elnökkel együtt győzködi Zelenszkijt arról, hogy az ukrán elnök legyen nyitott a béketárgyalások megkezdésére, a német kancellár igyekszik az amerikaiak következő követelésének, a Kínával való kereskedelmi háborúnak és szankcióknak elébe menni. Scholz szerint Kína deklarálta Németországnak, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak, miközben az USA ennek ellenkezőjéről nem mutatott be meggyőző bizonyítékokat.

Fordulat következhet az orosz-ukrán háború rendezési lehetőségeiben

Lassan újabb mérföldkőhöz érkezik az orosz-ukrán háború előrehaladása és rendezésének lehetősége. Miközben egy ideje már patthelyzet-közeli állapotot látunk a frontsávokban kisebb-nagyobb ukrán sikerekkel, a hátországban a kritikus infrastruktúrát célzó, orosz támadásokkal, a helyzet alapvetően megváltozhat a következő hónapokban, és ehhez még átütő előrenyomulás sem kell.

Az EU intézményi vezetői mézesmadzagként húzzák el az ukránok orra előtt a tagság ígéretét

A háborús agressziót szenvedő Ukrajna melletti szolidaritás számos aktív vagy passzív gesztusa értékelendő. Ugyanakkor az EU-csatlakozási folyamat “gyorsított eljárásban” való végig vitele egy politikai abszurditás, amelynek lebegtetésével az Európai Bizottság elnöke (!) (ismét egy szereptévesztés) akaratlanul is hamis reményeket kelt az ukrán társadalomban, egyúttal degradálja a csatlakozási folyamatot már évekkel ezelőtt megkezdett tagjelölt országok előrehaladását, valamint a gyakran hangoztatott, szankciós mechanizmusokkal megerősített “jogállamiság” kritériumát.