Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el

Megmenti a Jobbikot és a Párbeszédet a névváltoztatás?

Újrapozícionálás, identitáskeresés, létigazolás, hely a nap alatt és autonómia a DK-val szemben

“Rövid időn belül két ellenzéki párt is nevet változtatott: a Jobbik és a Párbeszéd kitette az irányjelzőket, de elemzők szerint ezek válságjelzőknek is tekinthetőek. A közelmúltban mindkét pártnak 1-2 százalékos támogatást mértek. A kérdés, hogy mit segít rajtuk, ha a nevük mellé teszik az értékvállalásukat.” Az Index újságírója engem is kérdezett.

“Megmenti a Jobbikot és a Párbeszédet a névváltoztatás?” olvasásának folytatása

Németország zöld radikalizmusa most kormányon bizonyíthat

A Zöldeken ott van a bizonyítási kényszer, a koalíción belüli súlyukkal szemben ugyanakkor ügyes fékek is be lettek építve a rendszerbe

Németország új szövetségi kormányától sokan azt várják, hogy utat mutasson egész Európa számára. Ugyanakkor az új kormány deklarált irányvonala még német szemmel nézve is radikálisnak mondható. Ezt a radikalizmust jórészt a Zöldek dogmatizmusának programszintre emelése jelenti, ami nemcsak a Merkel-féle kompromisszumkereséssel, de a ‘Realpolitik’ szemléletével is szakít. Ráadásul az új, szemeink előtt kibontakozó doktrína meglehetősen rugalmatlannak tűnik, amikor nemzetgazdasági érdekekről, kultúrnemzeti hagyományokról vagy éppen kül- és Európa-politikáról van szó.

“Németország zöld radikalizmusa most kormányon bizonyíthat” olvasásának folytatása

Az új, föderalista német kormány ismét nekifutna az európai alkotmányozásnak

A német kormány úgy látja, hogy a föderalizmus számára most kedvező a politikai klíma: a jobboldal visszaszorult Európa-szerte, a Brexit utáni válságok pedig lehetőséget kínálnak Európa föderalizálásának megoldásként való bemutatására

Az új, Olaf Scholz (SPD) vezette német szövetségi kormánytól (ha megalakul) a magyar kormány nem sok jót remélhet. Még egy CDU vezette koalíciótól is elsősorban Armin Laschet konszenzuskeresése okán lehetett volna némi visszafogottságot várni, de ott sem sokat – tekintettel a két jobboldali pártszövetség (a Fidesz-KDNP és a CDU-CSU) közötti ideológiai távolságra, valamint az európai politika napirendjén szereplő, vitás pontokra. A “jelzőlámpa-koalíció” (SPD-FDP-Zöldek) viszont szinte minden jelentős, Európa jövőjét meghatározó kérdésben más agendát követ, mint a magyar kormány.

“Az új, föderalista német kormány ismét nekifutna az európai alkotmányozásnak” olvasásának folytatása

A Merkel-korszak véget ér, de mi jön utána? – Németország választ

Többféle színezetű szövetségek köttethetnek, miközben a hagyományos “nagykoalíció” immár nem instant megoldás a kormányzati stabilitásra

A szövetségi parlamenti választásokra úgy kanyarodnak rá a mai napon a német kereszténydemokraták, hogy a CDU-t mindössze néhány százalékponttal mérik 20 százalék fölé a közvélemény-kutatók. A Zöldek és a szociáldemokrata SPD elsősorban a jobbközéppel szemben határozzák meg magukat, és még a szabad demokrata FDP is egyre kevésbé hangoztatja a nyilvánosság előtt, hogy az uniópártokkal (CDU-CSU) készülne koalíciót kötni a választást követően. Szeptember 7-én már írtam arról, hogy Merkel öröksége maga alá temetheti a CDU-t. Tavasszal és a nyár folyamán meglehetősen hektikus mozgásokat láthattunk a releváns pártok támogatottságában.

“A Merkel-korszak véget ér, de mi jön utána? – Németország választ” olvasásának folytatása