Az április 3-i választási eredmények nyomán létrejött, újabb kétharmad előrevetítette, hogy a kormánytöbbség élni is fog ezzel az eszközzel, ahogy az a többségi demokráciákban szokás (szemben a konszenzuális demokráciákkal). Az újabb Alaptörvény-módosításnak csak az időpontja, tartalma volt kérdéses. De tegyük fel a kérdést: ha nincs minősített többsége a Fidesz-KDNP-nek, az ellenzék vajon milyen indokkal tagadja meg a háborús veszélyhelyzetről szóló módosítás megszavazását, s ami ennél lényegesebb, arra miként reagálna a szélesebb közvélemény, mikor az orosz-ukrán háborúról szóló hírek a mindennapjaink részévé váltak.
“A háborús veszélyhelyzeti intézkedések gazdasági hatásai felemásak lehetnek” olvasásának folytatásaA háborús veszélyhelyzeti intézkedések gazdasági hatásai felemásak lehetnek
Ami érdekes lehet, hogy a rendkívüli intézkedéseket miként interpretálja a nemzetközi sajtó, az európai politikai elit és a forint árfolyamának alakulásán keresztül a piacok
Az elemző szemével 