A nagy testvér árnyékából nehéz kilépnie a német-francia tandemnek

Olaf Scholz egyre vékonyabb jégen lépked: a koalíciós partner Zöldek (akik a külügyi tárcát is viszik) követelései erősebb háborús bevonódást jelentenének Németország számára, amit a szövetségi kancellár igyekszik elkerülni. A koalíciós feszültséget a külső (főként amerikai) nyomás és az ellenzéki CDU háborúpárti álláspontja teszi különösen veszélyessé a szociáldemokraták számára. Miközben Scholz Macron francia elnökkel együtt győzködi Zelenszkijt arról, hogy az ukrán elnök legyen nyitott a béketárgyalások megkezdésére, a német kancellár igyekszik az amerikaiak következő követelésének, a Kínával való kereskedelmi háborúnak és szankcióknak elébe menni. Scholz szerint Kína deklarálta Németországnak, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak, miközben az USA ennek ellenkezőjéről nem mutatott be meggyőző bizonyítékokat.

Egyelőre semmi nem utal egy esetleges külpolitikai fordulat előkészítésére

Orbán Viktor évértékelőjének értékelései során hallottam olyan elemzői véleményt, ami arról szólt, hogy a Fidesz az eddigi külpolitikája áthangolását fontolgathatja – különösen az orosz-ukrán háború kapcsán vitt irányvonal módosulhat. Nos, sem a miniszterelnök külképviseleti vezetőknek tartott eligazítása, sem a frakcióülésen elhangzott iránymutatása nem tükröz ilyen jellegű szándékot. Orbán Viktor csupán addig ment el, amit már korábban, a V4-kormányfők találkozóján is megfogalmazott: a stratégiai célokban (Oroszország ne jelentsen veszélyt Európa számára, Ukrajna szuverenitása, integritása megőrzendő) egyetértés van a nyugati és közép-európai NATO-partnerekkel, ugyanakkor az eszközökben (mivel érhető el a béke) már nincsen.

Orbán Viktor nemcsak túlélni, hanem megnyerni is akarja a válságot

“Kihívásokból eddig is jutott, de a java még most jöhet. A miniszterelnöki évértékelő előtt összegyűjtöttük, hogy mit mondott Orbán Viktor a veszélyek koráról, illetve milyen kihívásokat kellett kezelnie az ötödik kormányának. ” Az Index szerkesztő újságírója Orbán Viktor közelgő évértékelője és frakció-eligazítása apropóján kérdezett a kormány előtt álló, legfőbb kihívásokról.

Miért nem fog Ukrajna – a brüsszeli ígéretek ellenére – belátható időn belül csatlakozni az Európai Unióhoz?

Érdemes elöljáróban megjegyezni, hogy nincs “soron kívüli” EU-csatlakozás, ezen a létrán nem lehet egyszerre több fokot átlépni. A tagállam-jelölteknek teljesíteniük kell a tagság minden egyes, objektív feltételét az általános állami működéstől a közös piaci integrációra való érettségen át egészen az egyes ágazati politikai regulációkig. Erre szolgál az egyes fejezetek külön-külön történő áttárgyalása és a megfelelő jogszabályi változtatások implementálása, illetve előrehaladás során az eredmények monitoringozása. Ha erőfeszítések nélkül, “királyi úton” válhatna bármely ország EU-tagállammá, hosszú jogharmonizációs törekvések és piaci teljesítmény nélkül, a közös piac csakhamar működésképtelenné válna.