Orbán Viktor nemcsak túlélni, hanem megnyerni is akarja a válságot

“Kihívásokból eddig is jutott, de a java még most jöhet. A miniszterelnöki évértékelő előtt összegyűjtöttük, hogy mit mondott Orbán Viktor a veszélyek koráról, illetve milyen kihívásokat kellett kezelnie az ötödik kormányának. ” Az Index szerkesztő újságírója Orbán Viktor közelgő évértékelője és frakció-eligazítása apropóján kérdezett a kormány előtt álló, legfőbb kihívásokról.

Kormányátalakítást hozhat a német védelmi miniszter bukása

Lemondott a német védelmi miniszter, akit teljesen jogosan bíráltak a Bundeswehr siralmas állapota miatt. Németország esetében ugyanis nemcsak a koalíciós kormányon belüli politikai sakkjátszma és a(z) amerikai NATO-akarat függvénye, hogy mekkora támogatást képes nyújtani most éppen Ukrajna irányában, hanem – a fejlett védelmi ipar ellenére – a hadsereg állapotáé is. Az pedig nincsen jó bőrben, köszönhetően annak, hogy a szövetségi kormányokban a védelmi tárca hagyományosan “mostohagyerek” (a ’68-as szellemi generáció szemében a védelmi képességek komolyan vétele egyenlő a német militarizmus újjáéledésének rémével, meg szavazatszerzés céljából nem is kifizetődő). Ráadásul egy ideje szokássá vált “kvótanőket” állítani a védelmi minisztérium élére, akiknek legtöbbször semmiféle tapasztalatuk nincsen a témában, de azért jól mutat, hogy még egy női miniszter van.

A papírtigris esete a kínai sárkánnyal

Nem először olvasom, hogy Németország most már tényleg bekeményít Kínával szemben, mert aggasztják az emberi jogi jogsértések. Emellett az EU többedszer üzen szimbolikusan hadat a kínai befolyásnak Európában. Akkor most kezeljük ezeket helyiértékükön, mint minden hangzatos, nyugati propaganda-véleményt. Hogy ez mennyire igaz, arról többek közt ITT is olvashatunk. Először is, Kína nem egy partikuláris szereplő a nemzetközi politikában és a transznacionális kapitalizmus globális rendszerében, hanem egy ébredő szuperhatalom, amely már nemcsak afrikai, délkelet- és belső-ázsiai országok elsődleges külgazdasági partnere, de többek között Németországé is.

Az ellenzék nem tud a politikája mögé társadalmi többséget állítani

Az ellenzék politikaformálásának egyik visszatérő, lényeges gyengesége, hogy mondanivalója nagyjából a kormány mondanivalójának antitézise és a nyugati (eurofönderalista, transzatlantista) főáram mechanikus mintakövetése között húzódik. Ezzel szemben a kormánypártok állandóan mérik és aktívan formálják a hazai közvéleményt. Mindezt nemcsak a számukra rendelkezésre álló, kommunikációs csatornákon keresztül teszik, hanem a sikeres narratívépítés bázisán is. Éppen ezért csupán egy eleve kormányellenes választói bázis rezonál az olyan, meglehetősen leegyszerűsítő üzenetekre, miszerint a magyar kormány ki akar lépni az Európai Unióból, illetve Moszkva akaratát hajtja végre.